Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Tomka Gábor: Beszámoló az Árpás és Mórichida határában 1998 tavaszán végzett régészeti megfigyelésekről

ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK S2 árkok alatti, szürke agyaggal betöltött, cölöplyuk méretű, de igen sekély (jelent­kezési szintjüktől kb. 20 cm mély) beásások is (S22-S30). A szelvény nyugati (észak­­nyugati) sarkában talált szürke betöltésű gödröt (S31) minden bizonnyal már az S18 rétegbe ásták bele. Ugyanezt nem lehetett kijelenteni az S31 gödörtől délre talált nagyméretű, szürkés, de S18-nál tarkább agyagos betöltésű gödörrészletről (S32), mely így rétegtani szempontból a legkorábbi igazolható objektum a területen. A szel­vény északi (északkeleti) részén egy szürke agyagos betöltésű, V átmetszetű árok­részlet került elő (S33), melynek betöltése nem különült el az SÍ8-as rétegtől. Leletanyag a kutatószondából Az S2 árkokból késő középkori jellegű kerámia került elő. Mindössze egy cse­­répüst-peremet találtunk (3. tábla 1), mely valószínűleg korábbi régészeti objek­tumok megbolygatása során kerülhetett e rétegbe. A fazékperemek részben külső oldalukon egyenes, vagy gyakrabban kigömbölyödő szalagperemek (3. tábla 2-4.), részben kipödrött peremek (3. tábla 6., 8-9.), illetve e két alapforma közötti, át­meneti formákat mutatnak. (3. tábla 5., 7.). Előfordult külső oldalán bordával ta­golt perem, valamint a szájához közel horonnyal gazdagított, szalagperemú fazék nagyobb töredéke is (3. tábla 10., 12.). A fazekakon kívül kancsó fülindítással el­látott peremtöredéke (3. tábla 13.), kipödrött peremű palack, profilált talpú pohár és belső oldalán levélke formájú bepecsételésekkel ellátott tál töredékei is előke­rültek (4. tábla 1-2., 4.). Ez utóbbi töredék anyaga a fazekakénál sokkal finomabb, felülete kissé fényezett.5 Említést érdemel továbbá egy fazék kipödrött, lehajló pe­remtöredéke, melyen bevagdalt peremjegy maradványait lehetett megfigyelni. (4. tábla 3.) Szinte valamennyi töredék vörös anyagú, főként világos, narancsos ár­nyalatú (MRSCCH 2,5YR 6/6-6/8), de akad közöttük sötétebb, barnásabb árnya­latú is.6 A keltezés szempontjából figyelemre méltó, hogy egyetlen mázas töredék sem került elő a kiadós leletanyagból. A bepecsételt tálat a budai előképek és ana­lógiák nyomán legkorábban a 15. század második felére lehet keltezni (Holl - Pa­­rádi 1982,105.), míg a mázas kerámia hiánya valamint a sarvalyi és nagykeszi pár­huzamok a 16. század közepénél7 későbbi keltezést aligha engednek meg. Az S4 és S7 feltöltési rétegekből az S2-ben találthoz nagyon hasonló leletanyag bukkant elő. Cserépüst-perem itt is előfordult (4. tábla 5.), a jellemző leletanyag zö­mét a különféle késő középkori jellegű fazékperemek adták (4. tábla 6-11., 5. tábla 1-8.) Az edények vállát körbefutó bordák és horonykötegek díszítették. (5. tábla 9., 11.). A kúpos fedő palásttöredéke (5. tábla 10.) a késő középkori leletegyüttesek megszokott eleme (Kovalovszki 1969, 239., 14. kép; Holl - Parádi 1982, 98.), míg a bekarcolt hálómintával díszített oldaltöredék (5. tábla 12.) analógiáit egyelőre nem ismerem. Az S7 réteg átégett részéből (S16) szintén késő középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A csillagos bepecsételésű, szinte kőcserép keménységűre égetett po­hártöredék (6. tábla 1.), a fazékperemek (6. tábla 2-5.), a kúpos fedő és egy kan­csó töredékei (6. tábla 6-7.) 15. századi keltezést valószínűsítenek. Innen került elő 332

Next

/
Thumbnails
Contents