Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Székely Zoltán: Unger Alajos antik szobrokról készült akadémiai tanulmányrajzai
SZÉKELY ZOLTÁN UNGER ALAJOS ANTIK SZOBROKRÓL KÉSZÜLT AKADÉMIAI TANULMÁNYRAJZAI variációt hoztak létre. A kamasz fiúként ábrázolt Hermész nem szokásos szerepében, az olimposziak hírnökeként jelenik meg e kompozícióban, hanem a pásztorok és a pásztormuzsika isteneként. Winckelmann azonban még eredeti görög alkotásnak hitte, ekként is említi az ókori művészetről írott munkájában. Az ülő Mercuriust tartotta a Herculaneumban előkerült ércszobrok közül a legkiválóbbnak — bár azt is megjegyzi, hogy márványszoborban azért van szebb. (Winckelmann 1764, 259-260.) Másutt s korábban — a lelet előkerülésével egyidőben írott (1758-1763), ám csupán 1779-ben publikált tudósításaiban — a világ kétségtelenül legszebb bronzszobrának nevezte. (Winckelmann 1825, II. 61.) E véleményével nem állt egyedül, hisz hasonlóképp fogalmazott Charles Burney (1726-1814) angol zenetörténész is 1771-ben megjelent könyvében, miként a sokoldalú (művész, író, gyűjtő, múzeumszervező) francia Dominique-Vivant Denon (1747-1825) is — 1782-ben a nápolyi francia követség titkára — a legszebb fennmaradt bronzszoborként ünnepelte. (Haskell - Penny 1981, 269.) A már említett Delle antichità di Ercolano a legfinomabb és legtökéletesebb antik bronzként jellemezte, amely a márványszobrokkal is felveszi a versenyt. (Delle antichità 1771, 113-114.) A bécsi akadémiai gyűjteménybe viszonylag későn került csak be a Pihenő Hermész gipszmásolata. Metternich herceg már említett donációja során az 1830- as évek elején a tulajdonát képező mesterkópiákat átadta az akadémia öntőműhelyének, azzal a feltétellel, hogy az azokról készített másolatokból egyet-egyet eljuttatnak a hercegnek, illetve az általa kijelölt iskoláknak. E mesterkópiák között szerepelt a Pihenő Hermész is. (Datenbank 2006, el06.) Unger — miként többi mintarajzán is — a szoborszerűségre helyezte a hangsúlyt, amely különösen a haj megformálásában érhető tetten. A büsztökhöz hasonlóan ez esetben is a fehér kréta segítségével bontotta meg a hajkorona egységes tömegét s keltett az eredetinél is plasztikusabb hatást. A test puha, lágy mintázását viszont sikerült megőriznie. (10. kép) 10. kép Unger Alajos: Pihenő Hermész, 1836-37 (Magántulajdon) 317
