Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Székely Zoltán: Unger Alajos antik szobrokról készült akadémiai tanulmányrajzai
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK A Borghese gladiátor fentebb felvillantott XVIII-XIX. századi recepciója kétfajta megközelítést kínált a szobrot rajzoló Unger számára. Vagy a mű drámai alapvetéséből indul ki a küzdelem fizikai hevességét és a harc ezt hitelesítő pszichikai feszültségét állítva az értelmezés középpontjába, vagy úgy tekint a szoborra, mint anatómiai prezentációra. Unger az utóbbit választotta. Rajzán diagonális beállításban látható a szobor, jobbra fordítva: e nem túl szerencsés megoldás következtében egyik karja teljes takarásba került, s a felsőtestre való rálátás is korlátozott, viszont az állásmotívum jól érvényesül. A rajzból azonban hiányzik az eredeti szobor minden feszültsége, így a lábtartás is inkább tűnik tornagyakorlathoz illően ruganyosnak, mintsem feszesnek. Az arckifejezés is elveszítette erejét, sematikussá vált és kifejezéstelenné. Jól látható viszont a felsőtest és a lábak izomzata, miként a bal kar és váll izmai: közöttük a Winckelmann emlegette, erőteljesen duzzadó fűrészizom is. A Borghese gladiátor rajzstílusa eltér a büsztökén alkalmazottól s az akttanulmányokéhoz áll közel. (9. kép) Pihenő Hermész30 A Pihenő Hermészt 1758-ban találták meg a herculaneumi Papiruszok Villájában. A bronzszobrot, amely egyike volt a legfontosabb pompei-herculaneumi leleteknek, kezdetben a Bourbonok Portici-beli királyi palotájában, majd 1819-től a nápolyi múzeumban állították ki. A királyi udvar kezdetben komoly mértékben korlátozta a szoborhoz való nyilvános hozzáférést: első sokszorosított grafikai reprodukciója csupán 1771-ben jelent meg a herculaneumi leletek hivatalos katalógusában, a Delle antichità di Ercolano hatodik, szobrokat tárgyaló kötetében. Az első gipszkópiák készítésére pedig csupán 1782-ben adtak engedélyt. (Haskell - Penny 1981, 267.) A római kori, a Kr. u. I. század elejére keltezhető bronzszobor egy háromszáz évvel korábbi görög eredeti nyomán készült. A modern kutatás a laza testtartás, a lágy mintázás, az elegánsan megnyújtott arányok okán későklasszikus előképet feltételez, amely alkalmasint Lüszipposz környezetében készülhetett Kr. e. 320 táján. A római mesterek azonban ez esetben sem másolták a görög mintát, hanem egyedi 9. kép Unger Alajos: Borghese gladiátor, 1836-37 (Magántulajdon) 316
