Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Ottományi Katalin: Késő római mázas kerámia a budaörsi telepen
OTTOMÁNYI KATALIN KÉSŐ RÓMAI MÁZAS KERÁMIA A BUDAÖRSI TELEPEN zas (füles edény rozettákkal), viszont egy házi kerámia edényen a rozetták mellett a levélminta is feltűnik.12 Kereszt minta : A budaörsi edény felső részén, a horpasztások között, egy baba alakú, hosszúkás keretben stilizált keresztábrázolás látható. A kereszt a 4. században nem csak kultikus tárgyakon található. Teljesen hétköznapi viseleti tárgyakon pl. öv vereteken, gyűrűkön, tükrön, ládikavereten stb. fordul elő, gyakran csak egyszerű díszítőmotívumként. Tóth Endre megállapítása szerint csak a 400-as évek körül jelenik meg a kereszt, mint keresztény jelkép az iparművészeti tárgyakon. Kerámia edényen besimított kereszt motívumok a leányfalui őrtorony egy korsójának vállán találhatók, lefelé álló ágú fenyőmintával (pálmalevéllel) váltakozva. (Tóth 1994-1995, 135.; Zsidi 2000, 45. és 58. kép.) A budaörsi edény mindenképpen díszedényként funkcionált, s mint ilyen, kultikus szerepet is betölthetett. A formai analógiák alapján valószínűleg kétfülű volt, de egyik füle sem maradt meg, így nem sorolhatjuk be a Mithras-kultusz kígyós edényeihez, bár bepecsételt mintáinak legközelebbi analógiái ott fedezhetők fel. Lelőhelye alapján nagy valószínűséggel a középületként működő késő római főépületben élők használhatták (az L/414-es út az L/263-as épületet határolta a déli oldalon). A gorsiumi műhely edényeivel a formát tekintve nem, de bepecsételt motívumokban igen nagy a hasonlóság, így feltételezhető, hogy a budaörsi edény is ott készült. Annál is inkább, mert ugyanazon, Aquincumból kiinduló út mentén helyezkedtek el, és valószínűleg kereskedelmi kapcsolatban állhatták egymással. Az aquincumi késő római mázas kerámiagyártás ugyan nem bizonyított, de a Nagy Lajos által közölt emberábrázolásos, bepecsételt mintájú mázas tál is közel áll ehhez a körhöz. A dél-pannoniai párhuzamok területileg messzebbre vezetnek, de esetleg azok is figyelembe vehetők az edény eredetének kérdésénél. III. A MÁZ SZÍNE, ANYAGA, DÍSZÍTÉSE 1. Szín (5. ábra): Legtöbb a zöld mázas edény (150 db, 64 %). Ezen belül a máz színe lehet világoszöld (20 db) illetve sötétzöld (14 db). Gyakran zöldesbarna (31 db, 13 %), ezeknek legalább a fele világos zöldesbarna.13 Barna mázas edény 29 db (12,6 %). Ritka színek a sárga (7 db), sárgászöld (6 db), sárgásbarna (5 db), vörösesbarna (1 db). A máz többnyire kopott, néha lyukacsos. Fényes,jó minőségű máz ritka (kb. 10 db). 150 100 50 f=r? y y ___I___ dum X □ zöld □ zöldes-barna □ barna □ sárgás-barna ■ sárgás-zöld □ sárga S. ábra 273
