Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK leginkább egyiptomi áruk tengeri kereskedelmével foglalkozó Domatius család tagjai ottani tartózkodásuk idején az alexandriai isteneknek mellett Ozirisznek is hívei lettek. Ennek öröklődő hagyománya a család Pannóniába költözése után is élő maradhatott, így Scarbantia ízisz papja, Ingenuus vallásosságának nemcsak Itáliai, hanem áttételesen ciprusi háttere is feltételezhető. A ciprusi kötődés a pap római korban már szokatlan, eredeti egyiptomi jellegét kiemelő Ozirisz tiszteletére is magyarázatot adhat. Nem kizárt az sem, hogy Scarbantiában a papi hivatalt a Domatii egymás között örökítették, így nem Ingenuus volt a családban az első sacerdos Isidis,41 A család történetét figyelembe véve akár a scarbantiai ízisz szentély alapítóit is a Pannóniába települt első Domatiusok között kereshetjük. Az Egyeden talált egyiptomi istenekkel, koronákkal és nílusi jelenettel díszített kézmosókészlet (IS. kép) (Hekler 1909; Wessetzky 1989, 30-34.) is ilyen egyiptomi (kereskedelmi) kapcsolatokkal rendelkező itáliai személy(ek) révén kerülhetett Pannóniába. (Giumlia-Mair - Mráv s. a.) Nem kizárt, hogy a készlet egykor egy alexandriai istenségeknek szentelt templom, a savariai, esetleg mursellai vagy talán éppen a közeli scarbantiai Iseum inventáriumához tartozott. Új eredmények 1. Scarbantia Iseumának 2002-ben történt megtalálásával és részleges feltárásával el kell vetnünk azt a korábbi véleményt, amely szerint az 1856-ban talált ízisznek és Bubasztisznak szentelt oltár a magán vallásosság emléke volna és nem egy szentélyben állt. Az oltár lelőhelye a Kolostor u. 9. sz. az Iseum területére esik, így eredetileg bizonyosan az Iseum területén került felállításra. 18. kép Korsó (urceus) és nyeles tál (trulleum) az Egyeden talált kincsből (Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: Dabasi András)
