Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei

MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI 2. Scarbantia városában, hasonlóan a Borostyánkő út többi városához (Poe­tovio, Savaria, CarnUntum) felépült egy izisznek szentelt templom. A fel­iratok alapján a kultuszélet kezdetét a Kr. u. 1. század középső évtizedeire, esetleg második felére keltezhetjük, központjában pedig ugyanúgy ízisz Au­guszta állt, mint az istennő aquileiai, savariai és poetoviói szentélyeiben. 3. A scarbantiai Iseum a város központjában épült fel, a forum közelében, amely egy municipiumban minden probléma nélkül megtörténhetett. Az idegen, be nem fogadott kultuszokat csak a pomeriummal rendelkező colo­­niákban száműzték a suburbiumokba. 4. A szentély feltárása során három újabb görög-egyiptomi istenekhez köthető feliratos kőemlék került elő. Közülük kettőt Izisznek, egyet pedig Ozirisz Au­­gustusnak állítottak. Ezekkel Scarbantiában a görög-egyiptomi isteneknek állított szakrális feliratok száma négyre emelkedett, amely megfelel a szinte teljesen feltárt savariai szentélyből ismert feliratok számával. 5. Az egyik feliratot (kát. 2) ízisz egy női híve, Claudia Severa állította saját maga és az övéi üdvére. A felirat jól mutatja a nők szoros kötődését ízisz­­hez és szerepüket a szentély kultuszéletében. 6. A másik izisznek dedikált, tűzben erősen sérült feliraton (kát. 3) egy Tibe­rius Iulius Ambi[—] nevű személy neve olvasható, aki névadása alapján a Keleti-Alpok vidékéről származott. Az oltár domborművei között ízisz is­tennő mellképe mellett egy sistrummal és — leginkább egy lúddal azono­sítható — madárral is találkozunk. Az utóbbi ízisz legkedvesebb áldozati ajándéka volt. 7. Ozirisz kultusza Itáliában is elterjedt, amit a források mellett feliratai is bi­zonyítanak. Az északi határprovinciákból azonban eddig csak kisbronz szob­rai kerültek elő, feliratos említése nem volt ismert. Nagy számuk alapján Wes­­setzky Vilmos már utalt az ősi egyiptomi istenség pannoniai ismertségére és egyfajta kultuszára. Ezt a képet egészítette ki a scarbantiai Osireion, vagy eset­leg egy jelentősebb Ozirisz szobor létére utaló felirat is (kát. 4). 8. Az Ozirisz-feliratot és az azt hordozó építményt a helyi ízisz szentély papja (Isidis sacerdos) Publius (?) Domatius Ingenuus rendelte meg. Ő annak a Domatius kereskedőcsaládnak lehetett egy férfiági leszármazottja, amely­nek korai generációi Scarbantia közelében fekvő Alsópéterfán (Unterpe­­tersdorf ) telepedtek le és temetkeztek. A család campaniai eredetű, de Cip­ruson, Kitium (Larnaka) városában voltak kereskedelmi érdekeltségei. Valószínűleg egyiptomi áruk szállításával és eladásával foglalkozhattak. A kora császárkorban azonban a család profilt váltott és Pannóniában vál­lalkozott, ahol minden bizonnyal a carnuntumi legio ellátásába kapcso­lódtak be. A sokáig Egyiptomhoz tartozó Ciprus nemcsak az alexandiai is­tenek kultuszának volt egyik fellegvára, hanem Ozirisz kultuszát is ápolták (Soli). Valószínű ezért, hogy a család legkésőbb ciprusi tartózkodása ide­jén a tengeri kereskedelmet különösen pártfogoló görög-egyiptomi istenek elkötelezett hívei lettek, amely családi tradícióként a későbbi generációk 229

Next

/
Thumbnails
Contents