Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI 2. Scarbantia városában, hasonlóan a Borostyánkő út többi városához (Poetovio, Savaria, CarnUntum) felépült egy izisznek szentelt templom. A feliratok alapján a kultuszélet kezdetét a Kr. u. 1. század középső évtizedeire, esetleg második felére keltezhetjük, központjában pedig ugyanúgy ízisz Auguszta állt, mint az istennő aquileiai, savariai és poetoviói szentélyeiben. 3. A scarbantiai Iseum a város központjában épült fel, a forum közelében, amely egy municipiumban minden probléma nélkül megtörténhetett. Az idegen, be nem fogadott kultuszokat csak a pomeriummal rendelkező coloniákban száműzték a suburbiumokba. 4. A szentély feltárása során három újabb görög-egyiptomi istenekhez köthető feliratos kőemlék került elő. Közülük kettőt Izisznek, egyet pedig Ozirisz Augustusnak állítottak. Ezekkel Scarbantiában a görög-egyiptomi isteneknek állított szakrális feliratok száma négyre emelkedett, amely megfelel a szinte teljesen feltárt savariai szentélyből ismert feliratok számával. 5. Az egyik feliratot (kát. 2) ízisz egy női híve, Claudia Severa állította saját maga és az övéi üdvére. A felirat jól mutatja a nők szoros kötődését íziszhez és szerepüket a szentély kultuszéletében. 6. A másik izisznek dedikált, tűzben erősen sérült feliraton (kát. 3) egy Tiberius Iulius Ambi[—] nevű személy neve olvasható, aki névadása alapján a Keleti-Alpok vidékéről származott. Az oltár domborművei között ízisz istennő mellképe mellett egy sistrummal és — leginkább egy lúddal azonosítható — madárral is találkozunk. Az utóbbi ízisz legkedvesebb áldozati ajándéka volt. 7. Ozirisz kultusza Itáliában is elterjedt, amit a források mellett feliratai is bizonyítanak. Az északi határprovinciákból azonban eddig csak kisbronz szobrai kerültek elő, feliratos említése nem volt ismert. Nagy számuk alapján Wessetzky Vilmos már utalt az ősi egyiptomi istenség pannoniai ismertségére és egyfajta kultuszára. Ezt a képet egészítette ki a scarbantiai Osireion, vagy esetleg egy jelentősebb Ozirisz szobor létére utaló felirat is (kát. 4). 8. Az Ozirisz-feliratot és az azt hordozó építményt a helyi ízisz szentély papja (Isidis sacerdos) Publius (?) Domatius Ingenuus rendelte meg. Ő annak a Domatius kereskedőcsaládnak lehetett egy férfiági leszármazottja, amelynek korai generációi Scarbantia közelében fekvő Alsópéterfán (Unterpetersdorf ) telepedtek le és temetkeztek. A család campaniai eredetű, de Cipruson, Kitium (Larnaka) városában voltak kereskedelmi érdekeltségei. Valószínűleg egyiptomi áruk szállításával és eladásával foglalkozhattak. A kora császárkorban azonban a család profilt váltott és Pannóniában vállalkozott, ahol minden bizonnyal a carnuntumi legio ellátásába kapcsolódtak be. A sokáig Egyiptomhoz tartozó Ciprus nemcsak az alexandiai istenek kultuszának volt egyik fellegvára, hanem Ozirisz kultuszát is ápolták (Soli). Valószínű ezért, hogy a család legkésőbb ciprusi tartózkodása idején a tengeri kereskedelmet különösen pártfogoló görög-egyiptomi istenek elkötelezett hívei lettek, amely családi tradícióként a későbbi generációk 229
