Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Melis Eszter. Adatok a Tokod-csoport nyugati elterjedéséhez
MELIS ESZTER ADATOK A TOKOD-CSOPORT NYUGATI ELTERJEDÉSÉHEZ középen tekercselt pálcikás mészbetétes sáwal díszített, kis szalagfül alsó részének töredéke. M: 3 cm, Sz: 1,6 cm, V: 0,6 cm (Ltsz. 2008.8.50.) (2. tábla 4.) 7. Világosbarna-szürke foltos, fényezett, vékony falú homokos soványítású, ívelt has felső rész töredékek, mészbetétes sávval, a nagyobbik darabon lelógó „fecskefarok alakú” motívumok egymástól 6,2 cm-re M: 3,4-5,1 cm, V: 0,3-0,45 cm (Ltsz. 2008.8.52.) (2. tábla 5.) 8. Sötét szürkésbarna fényezett, vékony falú homokos soványítású, díszített has felső rész töredékek (4 db), széles tekercselt pálcikás sávról lecsüngő mészbetétes „fecskefarok alakú” motívumokkal. M: 3,8 cm, Sz: 2,1 cm, V: 0,4 cm (Ltsz. 2008.8.47.) (2. tábla 6.) 9. Kívül narancsos-szürkésbarnás, belül szürkésbarnás, kavicsos soványítású, behúzott peremű, hordóalakú kis fazék perem-és hastöredéke: a peremtől 0,7 cm-re kezdődő csaknem összefüggő, sűrűn benyomkodott kis függőleges vonalkák - textilminta. M: 6,5 cm, Szá: 15 cm, V: 0,8 cm (Ltsz. 2008.8.69.) (3. tábla 1.) 10. Viszonylag nagy méretű tárolóedény oldaltöredéke: foltosra égett (színe: a narancssárgától a szürkésbarnáig), kavicsos és kerámiazúzalékos soványítású, seprűzött. M: 19,8 cm, Sz: 16,2 cm, V: 1,3-1,5 cm (Ltsz. 2008.8.1.) (3. tábla 2.) 11. Narancssárga-barnásszürke foltosra égett, rossz minőségű, durva kidolgozású, kerámiazúzalékkal soványított, enyhén profilált aljú, ovális testű tárolóedény oldal- és aljtöredékei. Felülete durvított, kis párhuzamos, sűrűn, de szabálytalanul benyomkodott vonalkákkal (növény, zsineglenyomat?), helyenként seprűzéssel. M: 30 cm, Fá: 17 cm, V: 1,1-1,3 cm (Ltsz. 2008.8.32.) (4. tábla 4.) Az objektumok feléből (43,81A, 190,214,280,300,302,307, 310, 336,355, 362, 901, 903. objektum) került elő nagyobb mennyiségű és/vagy jellegzetesebb leletanyag, 7-ből (43, 81A, 190, 300, 310, 362, 903. objektum) származik mészbetétes díszítésű töredék. Az összesen 23 mészbetétes töredék csaknem a fele, 11 db a 903. objektumból került elő. Ezek jó része 8, azonos típusú nyomott gömbhasú, gazdagon inkrusztált bögrékhez köthető (1. tábla, 2. tábla). A többi objektum mészbetétes díszítésű töredékeinek jó része (4 db) kevésbé jellegzetes bögrék darabja (ezen kívül urnaalakú edény fülek, és tölcséres nyakú fazék perem határozható meg formailag az inkrusztációval díszített kerámiatöredékek között). A 903. objektum kerámiaanyagának túlsúlya nemcsak a mészbetétes töredékek tekintetében, hanem az egész leletanyagban (a 326 leltári számból 79 tartozik ehhez az objektumhoz) megmutatkozik. A közölt seprűzött (3. tábla 2.), és benyomkodott díszítésű (3. tábla 1., 4. tábla 4.) töredékeken kívül a 903. objektumból 11 fésűzött díszítésű edény darabjai kerültek elő. Az ún. „Kisapostag-kultúrához” köthető a tekercselt pálcikás díszítés, ennek széles kiképzése már a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázis jellemzője (Torma 1978, 21.; Honti - Kiss 1996, 23.; Kiss 1996, 66.). Az urnaalakú edények gömbös, ovális formájában nem tudtam különösebb változást a korai tekercselt pálcikás időszakhoz képest megfigyelni, sőt díszítésmódjukban is e töredékek mutatták a legtöbb klasszikus „kisapostagi” párhuzamot (kettős tekercselt pálcikás díszítés a fülön, hullámvonalköteg a has legszélesebb részén). Formai tekintetben a településen kiemelkedő mennyiségben megtalálható hordóalakú edények töredékei, a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázis jellemző edénytípusához tartoznak (Honti - Kiss 1996, 23.; Kiss 2009, 157, H2 típus). A házi kerámia nagy részének vonalköteges fésűzése ugyancsak e fázis jellegzetessége. A széles tekercselt pálcikás és eszközbenyomkodásos, valamint bemélyített mészbetétes díszítéstechnikák változatossága egy objektumon (pl. 903. objektum) belül, és egyes darabokon (1. tábla 1-2., 2. tábla 6.), továbbá az edények, főként bögrék vállára, és hasának felső részére lenyúló 181
