Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRÁS AZ ÚJKÉRI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... zötti 2 boltheveder a mai megterhelés nélküli állapotában a főfalakra olyan nyomást gyakorol, mely meghaladja ezeknek teherbírását, s hogy lényeges elváltozás még nincs, az avval a körülménnyel magyarázható, hogy ezen a két helyen megfelelő erősségű falkötővasakat alkalmaztak, melyek teljes feszültségben vannak igénybe véve. Mindezen körülmények figyelembevételével eszközölt további vizsgálat kiderítette, hogy a hevedereknél és boltozatoknál mutatkozó repedések első sorban annak tulajdoníthatók, hogy 1873-ban száraz téglával és gyenge habarccsal építettek és feltételezhető, hogy a mai napon látható repedések már közvetlenül az építkezés befejezése után keletkeztek, amikor a leállásolás után a szárazon rakott bolthevederek leülepedtek és mai helyzetüket elfoglalták. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a repedéseket bemondás szerint is már javították, de nem szakszerűen, mert megelégedtek azzal, hogy a megnyílt hézagokat vakolattal kitöltötték. A cseh boltozatokon látható hézagnyílások a hevederek ülepedésénél keletkeztek és önmagukban veszélytelenek. Ugyanezen boltozatokon mutatkozó idom szabálytalanságok már kezdettől fogva meg voltak, mivel ezek nem állásra lettek rakva, hanem szabad kézből készítve. Ezek a szabálytalanságok szépséghibák, de a magas íveléseket szemmel tartva, aggodalomra okot nem nyújtanak. Ezek előre bocsátásával javasolom, hogy a jövő biztonság elérése végett a szóban levő hevedereket további falkötővasaknak behúzásával és ezeknek vasbetonbordákká való összefoglalásával nemkülömben a cseh boltozatoknál hátfalazatok létesítésével megerősíttetni méltóztassék. A követendő eljárásra terv magyarázatokkal ellátott utasítást fogok kidolgozni és ezt Méltóságodhoz fel fogom terjeszteni. Az alapvizsgálatnál azt találtam, hogy a hajó északnyugati sarka csak 0,78 m mélyre van alapozva, amiért is itt nincsen meg a téli fagy elleni biztonság. Ennek következménye, hogy a nevezett helyen a falakra ható fagymozgás a zenechorus boltozatát is meglazította. Hogy ezen káros behatás a jövőben megszűnjék, az alapokat legalább az északnyugati és délnyugati sarkokon alá kell fogni, és mintegy fél méterrel mélyebbre tenni, hogy a fagybiztos altalajt elérjék. A zenechorus 2 hevederívét megnyílva találtam, ezeket ideiglenesen kiékeltem, hogy a feszültség ismét helyre álljon és javasolom, hogy addig is, míg a végleges javítás eszközöltetni fog, ami az előrehaladott időjárás folytán 1910 év tavasza előtt már nem lehetséges, a zenechorusra csak a kántortanítónak és az orgonafúj tatónak méltóztassék a feljárást megengedni, hogy túlterhelés által baj ne keletkezhessék. Egyébbiránt a legközelebbi jövőben veszélytől nem kell tartani, miért is nem csak megengedhetőnek, de kívánatosnak is tartom, hogy a templom hivatásának megfelelő közhasználatnak újból átadassék. Bátor vagyok még felemlíteni, hogy Méltóságod kívánsága szerint hasonló munkákhoz értő szakközeget 1910 tavaszán, mikor a javítások megindítandók lesznek, készségesen bocsátók Méltóságod rendelkezésére. A legmélyebb tiszteletem nyilvánításával maradok Méltóságodnak Budapest, 1909. X. 23. alázatos szolgája Möller István sk. műépítész a Műemlékek Orsz. Bizottságának tagja” 159 i
