Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK lett két imádkozó angyal térdelt. Az oltárt néhai Szilágyi Gáspár által ajándékozott ezüst oltárkereszttel, továbbá 3 kánontáblával, 6 nagyobb, ezüstözött réz gyertyatartóval és négy kisebb, aranyozott fa gyertyatartóval szerelték fel. Itt kapott helyet egy Agnus Dei szobrocska is. Szent Katalin vértanúnak, a templom védőszentjének Kovács Mihály által 1883-ban festett képe fekete keretben, a háttérben, a falon függött. Az 1897-ben emelt mellékoltáron barlang utánzatban a Lourdes-i Mária szobrát helyezték el. Az oltár tölgyfából készült, természetes színben, gótikus motívumokkal. Ellátták portatiléval, 3 kánontáblával, kereszttel, 4 „sárgaérc” gyertyatartóval (néhai Nagy Józsefné ajándéka). Az oltár tumbája Szent Sírként szolgált Krisztus szobrával. Az akkori fa szószék mellvédjének oldalán a Hit, a Remény és a Szeretet emblémáját faragták ki, fent pedig a hangvetőn a tízparancsolat két tábláját helyezték el. A keresztelőkút állványa terméskőből, víztartója vörösrézből volt, fedelén Keresztelő Szent János fából faragott képével. A szentélyben faliállványon Jézus Szívének, a Jó Pásztornak és Szent Vendelnek a szobra kapott helyet. A pléhre festett Szentháromság-kép a templom hajójának egyik ablakmélyedésében lógott. A karzaton nyolcváltozatú orgona emelte a liturgia ünnepélyességét. A hajó oldalfalain lógott balról és jobbról a 14, papírra festett, színezett fakeretes stációkép. A szentélyben 2, a hajóban kettős sorban 28, a mellékoltár előtt 3, az északi hajóban 2 támláspad állt a hívek rendelkezésére.33 1909-ben napirendre került a templom felújítása. A kegyúr, báró Solymosy Ödön (1866-1915) szakértői véleményt kért Möller István műépítésztől, a Műemlékek Országos Bizottságának tagjától. Möller 1909. október 23-án kelt levelében a következő megállapításokat tette:34 „Méltóságos Báró Úr! Megfelelve Méltóságod megbízásának, az újkéri r. kath. templom állapotát f [olyó] hó 22.én megvizsgáltam és van szerencsém észleleteimről jelentésemet a következőkben megtenni: Mivel megbízható írott okmány, mely a templom építésének idejéről felvilágosítást nyújtana, nem áll rendelkezésre, utalva vagyunk az építkezési kort az alkalmazott építési formákból megállapítani, a melyre támpontot a templomba beépített ma is eredeti alakjában meglevő zenechorus nyújt, mely a XVII. század alkotása s így bizonyos, hogy a templom akkor már állott. Ebben a korban szakszerűen dolgoztak; a falakat nagyobbrészt terméskőből rakták, bele használva más épület romjaiból vett faragott követ és téglát is, a boltozatokat pedig tisztán téglából készítették. A falkötés anyagául felhasznált habarcs jó minőségű volt s így az ebből a korból eredő falak hordképesség szempontjából kétségen kívül megbízhatók. A torony a nyugati bejáró elé későbben lett építve; igen erősen és 1.90 m. mélyen alapozva, kitűnő kötésben, favázra falazott tégla sisakkal, a XVIII. század közepének modorában. Ennek a toronynak az állapota még ma is kifogástalan. A templom bemondás szerint 1873-ban meg lett nagyobbítva; a kereszthajó kiképzés, a szentély és az ablakok, nemkülönben a boltozatok mai alakulása ebből a korból valók. Ezen legújabb építkezésnél a falakat és szentélyboltozatot rendes kötésben rakták; ezek és a kereszthajó transeptjénél levő bolthevederek, melyek a falak hosszirányában gyakorolnak nyomást, teljes biztonságot nyújtanak, ámde a hajóban levő 3 boltmező kö158
