Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRAS AZ UJKERI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... kötet. 56.) Ez az egyházigazgatási beosztás a későbbi évszázadokban is így maradt. Tormás-majort 1840-ben csatolták Csepreghez. Két év múlva, 1735-ben ismét egyházlátogatás történt a kívül-belül újonnan reparált, jó állapotú templomban, melynek oltárát Szent Katalinról nevezték el. Már két, megáldott harangot említettek és egy Magna Mater (Mária)-képet. (Can. Vis. 40. kötet. 279.) Az 1748. évi canonica visitatio jóvoltából tudjuk, hogy a templom éppen felújítás alatt állt (proxime renovanda), ezért az épület elhagyatott (fabrica ejus desolata est). Ekkor már két temető volt a községben; az egyik a templom körül karókkal kerítve, a másik a falun kívül. Előbbi ekkor már valószínűleg felszámolás alatt állt, feltehetően ide már nem temetkeztek. (Can. Vis. 43. kötet. 211-212.) A középkori templom barokk stílusban történt átépítésének és kibővítésének volumenéről az 1766-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv számol be. A munkálatokra Udvardi Mihály plébános (1747-1749) idején került sor. Az 1766-os okirat 1747-re datálta a restaurálást, amit a templom saját pénzéből finanszíroztak (;restaurata tamen sumptibus et expensis ecclesiae propriis, anno 1747). Mint láttuk, 1748-ban még mint be nem fejezett építkezésről írtak, ezért úgy véljük, a barokk bővítére 1747-1748 táján került sor. 1766-ban a — gróf Széchényi Antal (1714- 1767) kegyurasága alatt álló — boltozatos templomnak zsindelyteteje, téglapadlója, sekrestyéje és karzata volt, továbbá erős, szilárd tornyát említették. A restaurálás évében készült a templom közepén a kripta a helyben birtokos Fojkóné asszony költségén és jótékonyságából. (Can. Vis. 77. kötet. 85.) 1773-ban új oltárt és Schaller István (1708-1779) festővel új oltárképet készíttettek. (Csatkai 1956, 605.) A képnek később nyoma veszett, miután 1883-ban lecserélték. A helyiek elmondása szerint a rossz állapotú képet, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön, elégették. A templomszámadások között nyomon követhető, hogy milyen ütemben és mekkora költséggel készült az új oltár és oltárkép:8 1773 a képfaragónak foglalóra forint 80 krajcár 1773. V. 28.a képfaragónak, midőn az oltárt föltette 84-mikor az oltárt lehozták, a mesteremberekre és szekerekre 1 45 1773 képírónak 25 1773 képfaragónak hátralék 24 12 1773 hogy az oltárt föltették, tartásukért 1 30 1773 segítőknek 8 icce bor-24 1774 győri képírónak 95 54 áldomásra neki 3 18 1780 oltárfestés 50-Storno Miksa 1937-ben a soproni festészet történetéről írt munkájában felhívta a figyelmet id. Storno Ferenc 1873. évi vázlatkönyvében szereplő bejegyzésére, mely szerint az újkéri templomban lévő oltárkép jelzése: „Stephanus Schaller, Mahler in 151
