Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRÁS AZ ÚJKÉRI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... ■MMKír ‘ * 17. kép Áthelyezett barokk faliszekrény a sekrestye DNy-i sarkában (Nemes András felvétele) 2011 augusztusában, már a kivitelezési munkákhoz kapcsolódóan,5 a templom körüli drénárok ásásakor sikerült a barokk kori sekrestye kiterjedését is tisztázni. A sekrestye keleti fala a mai keresztház északi falával azonos vonalban volt, az északi a keresztház északkeleti sarkának vonalában fordult nyugat felé. A nyugati fal pedig a keleti pillér vonalában csatlakozott a templom falához. II. II. A levéltári kutatások eredményei Újkér6 a középkorban a Kanizsai család birtokában volt, majd 1538-tól Nádasdy Tamás (1498-1562) lett a földesúr. A falu a XVI. századtól a Nádasdyak sárvár-felsővidéki uradalmához tartozott. Gróf Nádasdy Ferenc (1625-1671) lefejezése után az uradalom és a hozzá tartozó helységek átmenetileg a Magyar Királyi Kamara igazgatása alá kerültek, majd 1677-ben I. Lipót közel 330 ezer forint örök áron átengedte azokat gróf Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztina grófnőnek. Mivel Draskovich nem tudta kifizetni a vételárat, 1677-ben megegyezett Széchényi György (1605-1695) kalocsai érsekkel, hogy az uradalom nagyobb részét tartozékaival együtt zálogba adja neki. A birtokok 1711-ben a Széchényiek örök tulajdonába kerültek. (Bártfai Szabó 1911, 446-451.) Az újkéri temlom középkori építésére vonatkozóan nincs írott adatunk, de azt tudjuk, hogy a község plébániája középkori alapítású. A középkori templom építésének idejéről és a templom nagyságáról a helyszíni kutatás szolgáltatott információkat. Amikor Nádasdy gróf az 1550-es években áttért az evangélikus hitre, job-149
