Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Márfi Attila: Kovács Pál szerepe Győr XIX. századi színészetében
KELEMEN ISTVÁN A KAPUVÁR] ESPERES! KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI AZ 1840-ES ÉVEKBEN (1825/26-1829/30), majd Fertőszentmiklóson (1835/36-1840/41) alkalmazták, ezután a belediek mestere lett (1846/47-1847/48). A csornai születésű (1783 körül)68 Bohár János, aki legalább másfél évtizedeken keresztül (1829— 1844/45) meghatározta a bogyoszlói elemi oktatást, 1811/12-ben Páliban kezdte pályáját. Az edvei Linter Mátyás (1842/43-1844/45) korábban Himodon segédtanítóskodott (1835/36). Nagy József, akit 1837/38-1840/41 között alkalmaztak Gartán, 1832 körül kezdett tanítani. Előtte megfordult Jobaházán (1835/36-1836/37) és Szárföldön (1837/38) is.69 Nagyot Lakits János követte a gartai tanítói székben (1841/42-1844/45). Lakits korábban több helyen is megfordult. Előbb Peresztegen volt segédtanító (1828/29), majd bozi (1830/31— 1831/32), höveji (1832/33-1834/35) és szergényi (1838/39-1839/40) tanító. Gartáról Kövesdre került (1845/46). Dobos Mihály (agilis) 1798 körül született. Miután Kövesden (1813/14) és Süttörön a helyi tanító munkáját segítette, Himodon kapott tanítói állást (1825/26-1841/42). Gróf (Groff) Lászlót, aki valamikor 1790 táján látta meg a napvilágot, 1829/30-1830/31 között Szergényben találjuk, ahonnan Hövejre (1835/36-1847/48) került. Bősze József kapuvári tanító (1840/41-1846) segédtanítói éveit Nagycenken (1831/32), Bogyoszlón (1832/33) és Kapuváron (1832/33, 1834/35-1836/37) töltötte. Az 1840-es években aktív tanítók közül a babóti Pék Mihály mellett az egyik legidősebbnek nemes Vadász(y) István számított, aki 1780 körül született és 1808 körül kezdte meg tanítói munkásságát. Vadosfa (1837/38) után Kisfaludon (1839/40- 1840/41) nyert alkalmazást. Vadász(y) után a nála mintegy harminc évvel fiatalabb Egyesy Gábor (1841/42-1847/48) ült a kisfaludi tanítói székbe; Tótkeresztúrról (1832/33-1838/39) érkezett. Boros(s) Mihály Szárföldön született 1796 táján,70 1815 körül kezdte tanítói éveit. Boros neve felbukkan Bogyoszlón (segédtanító 1811/12), Vicán (tanító 1822/23-1824/25), Babóton (1829) és végül Mihályiban (1830/31-1846/47). Különös, hogy párhuzamosan Vitnyéden (1831/32-1833/34) is találkozunk ilyen nevű és közel azonos tanítási évvel rendelkező mesterrel. Szabó Ferencet, aki 1813 tájától működött, előbb Vágón (1826/27-1828/29) említik, majd Mihályiban (1829/30), ahonnan Kecölre (1830/31-1832/33) ment át, végül visszatért Vágra (1834/35-1847/48). Stantsits János, mielőtt Vadosfán (1846/47) közel 40 éves tanítói tapasztalattal alkalmazták, Zsirán (1810/11), Fertőszentmiklóson (1829/30-1834/35) és Győrén (1836/37-1844/45) tanított. Korszakunkban a veszkényi tantói állást Stagl József töltötte be (1826/27-1846/47), akit előtte Himodon (1816/17-1821) és Endréden (1821-1825/26) foglalkoztattak. Stagl 1786 körül született és 1804 táján kezdte meg pedagógusi pályáját. Kollár József 1844/45-1845/46 között a vicaiak alkalmazásában állt, előtte Himodon (1842/43-1843/44) és Kisfaludon (1843/44) segédkezett a tanító mellett; Vicáról 1846/47-ben Gyóróra költözött. A vitnyédiek mestere, Honyák György (1834/35-1842/43) később a csepregi kerületben, Ságon (1844/45-1848/49) folytatta pályafutását. Vitnyédi éveit meg89
