Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
JERNYEI KISS JANOS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ MAULBERTSCH-FRESKÓINAK... fixálásra és a leválni készülő rétegek felerősítésére szorítkozó munka. A festés ornamentális részében is mutatkoznak ilyen leválások, sőt sokhelyt már teljes a pusztulás. (...) Ha a Maulbertsch-féle falfestmények festékrétegei egyszer lehullottak, örökre elveszett a mester egyéni művészi munkájának varázsa és értéke.”12 1928-29 folyamán a MOB-iratokban még többször esik szó az ügyről.13 Veress hatlapos, akvarellel színezett tusrajz-sorozatot is készített a képekről, amelyek jól mutatják akkori állapotukat: a Szent István-kompozíciót nagyjából a jobb oldalon álló püspök pásztorbotjának vonalában függőleges irányban mély vakolatrepedés szelte át, míg a vízfakasztás-jelenet felső mezejében jelentkeztek komolyabb repedések, az előbbi képen csupán kisebb, az utóbbin azonban, főként a széleken, terjedelmesebb festékleválás volt tapasztalható.14 (2. kép) Ám a restaurálás mindezek ellenére is elmaradt. A freskók első nagyszabású megújítására Breyer István püspöksége (1933— 1940) idején került sor. Az új főpásztor Királyfalvi-Kraft Károly festőművésszel15 jelentést íratott a szentély monokróm falfestményeinek állapotáról, s azt a MOB-nak is megküldte. E leírás szerint a képek „nemcsak teljesen elvesztették festék-kötőanyagukat (teljesen elpasztellesedtek), hanem a festmények egész felületén a festékréteg apró pikkelyekre hasadozott (pikkelyes leválás), s e pikkelyecskék és lemezecskék ideig-óráig még ott libegnek a falon teljesen a légáramlat szeszélyeinek kitéve (...) A tulajdonképpeni festmény-vakolat is több helyen elválik az anyafaltól és rajta kisebb-nagyobb repedések észlelhetők.”16 247 2. kép Veress Zoltán: Vázlatrajz a Szent László vizet fakaszt a sziklából című grisaille-falfestmény állapotáról, 1929. KÖH Tervtár, 16.059
