Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK 3. kép Veress Zoltán: Vázlatrajz a Szent László vizet fakaszt a sziklából című grisaille-falfestmény állapotáról, 1934. Győr, Egyházmegyei Levéltár A helyreállítást Veress Zoltánnal közösen 1934. augusztus 8. — szeptember 7. között végezték, a munkafázisokról részletes, Veress magyarázó rajzaival kísért jegyzőkönyvet vezettek.17 A művészek szerint a Maulbertsch által választott technika „al secco festett temperafestmény”, amelynek kötőanyaga elpusztult, így a festékszemcsék „már lehelve is” vagy „kézlegyintésre, mint a tollpihe a levegőbe szerteszállnak”. Hogy a képek felületének körülbelül egyharmad részén már csak a vakolat látszott, Veress újonnan készített rajza is szemlélteti: a vörös szín a lepergett festékfelületeket, az arany a lekopott aranyozást, a kék pedig a repedéseket jelzi. (3. és 5. kép) A művész öt évvel korábban készített rajzaival összevetve mindkét falképen legalább a kétszeresére nőtt a lekopott, lepergett felületek kiterjedése, ami jól mutatja a romlás gyorsaságát. (2. és 3. kép) A restaurátorok a hiányok kiegészítésekor az aranyozás, a tónusok és kontúrok nyomaira támaszkodtak. A munka első fázisaként augusztus 25-ig a Szem László-képpel végeztek. (4. kép) Úgy tűnik, a mester szignatúrája sem látszott, mivel a leírás annak „felfedezéséről” beszél. Királyfalvi restaurálta a festmény főalakját, annak lovát, a guggoló, vizet merő alakot és a tőlük balra eső felületet, Veress munkája a jobb oldal konzerválása és kiegészítése. A rajz szerint a kép bal felének falombja, a szikla, a forrás, az ivó katona sisakja és azt tartó keze, valamint a jobb alsó sarok részletei és a jobb perem kitekintő figurájának arca szorult erős retusálásra, illetve teljes rekonstrukcióra. A Szent István-kompozíción dolgozva tapasztalták leginkább a pikkelyes leválás jelenségét: a festék-248
