Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
JERNYEI KISS JANOS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ MAULBERTSCH-FRESKÓINAK... grisaille-festményei történeti témákat dolgoznak fel: Szent István megalapítja a győri egyházmegyét, Szent László vizet fakaszt a sziklából. A művész minden bizonnyal még ez év nyarán elkészítette a jobb oldali mellékhajó mennyezetének Szent István diakónussá szentelése és Szent István prédikációja jeleneteit, a déli mellékhajó Angyali üdvözlet szcénáját, illetve az oldalfalak Kálvária- és Olajfák hegye-freskóját, s talán az oltárképeket is.4 Habár Zichy szándéka az volt, hogy 1774. augusztus 15- én tartandó aranymiséjét már az új dekoráció díszletei között celebrálja, s azt egyben föl is szentelje, kívánsága csak részben teljesült. A feljegyzések szerint az ünnepség ideje alatt a szentélyben még álltak az állványok, vagyis Maulbertsch műhelye a mennyezetkép végső munkálatain dolgozhatott. (Dachs 2005, 64.) A győri együttes azok közé a kései munkák közé tartozik, amelyeket a feladat nagysága okán már nem lehetett egyetlen nyáron teljesíteni. Ráadásul a mester párhuzamosan más freskómegbízásokat is elfogadott: 1772-ben a bécsi Hofkammerkapelle, 1773-ban a korneuburgi ágoston rendi templom falképeit készítette el, 1774-ben pedig már a morvaországi Dyje búcsújárótemplomának kifestése várta. Zichy püspök meg is kérte ottani megbízóját, Gregor Lambeck apátot, hogy a nyáron még engedje Maulbertschet Győrött dolgozni. (Garas 1960, 250. XLV.) A freskóciklus teljes befejezésére mégis csupán kilenc év múlva, 1781-ben került sor. A munkák elkészültéről, a győri székesegyház teljes belső felújításának és kifestésének befejezéséről a Pressburger Zeitung 1781. november 10-i száma tudósít. (Garas 1960, 262-263. LXXXV.) E periódusban született a főhajó boltozatának Krisztus színeváltozása freskója, a lunetták ószövetségi alakjainak sorozata, valamint az orgonakarzat éneklő angyalokat ábrázoló mennyezetkép-együttese. Maulbertsch az effajta nagyszabású feladatok részmunkáit nagy rutinnal szervezte. Számos munkatársat foglalkoztatott, 1772 májusában aláírt szerződésében például három segéd elhelyezéséről és élelmezéséről is szó esik, más forrásból tanítványa, Andreas Nesselthaler, későbbi salzburgi udvari festő közreműködéséről tudunk. Az architektúra-festésnek a freskócikluson belüli jelentősebb súlya Győrött is megfigyelhető. (Dávid 1999) Erre itt a késő barokk freskófestészet elveivel nehezen öszszeegyeztethető többhajós, osztott tér boltozatainak tagolása miatt volt szükség, ugyanakkor nagyobb munkamegosztást, gyorsabb kivitelezést is eredményezett. Egyszerűsítette a munkát a segédek számára könnyen elsajátítható formulák és típusok készlete, amely Maulbertsch kései munkásságában gyakran tapasztalható. Maga is előszeretettel dolgozott meglevő formakészletből. A megdicsőiilt Krisztus például egy korai, a morvaországi Mikulov piarista templomának mennyezetére festett kompozícióból indul ki, Szent István prédikációja a bécsi magyar kancellária freskójának felépítését ismétli, az Angyali üdvözlet képszínpadának bizonyos előzményeit egy Szent József halálát ábrázoló rézkarcon találjuk meg vagy a Színeváltozás-menynyezetkép keretének grisaille-angyalai is egy tizennyolc évvel korábbi, Bogoszlóban megfestett témán alapulnak. (Dachs 2003, 1. 100-101., 104—105., 121.) A győri freskóegyüttest a stílustörténeti kutatás a mester kései, „klasszicizáló” periódusának jellemző produktumaként értékeli, kiemeli a világosabb for245
