Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK lan állapotban maradt fenn. (Dachs 2003, 1. 107-108.) A mester által saját kezűleg festett főalakokon (1. kép) jól tanulmányozható jellegzetes modellálási módszere, a szabad és fürge ecsetjárás, a színek merész intenzitása és kontrasztjai. Nemkülönben a kiterjedt színfoltok (a testszín és a fények pasztózus felhordása) és a finomabb, grafikus jellegű ecsetvonások (az arcot és a hajat felélénkítő vonalkázás) kombinálása, amely különösen eleven hatást kelt, sőt néhol még azok a krétavonások is megmaradtak, amelyeket csúcsfényként a megszáradt felületre vitt fel a művész. (Koller 2005, 140.; Koller 2009, 175.) A mellékalakokon több helyütt látszanak Maulbertsch javításai, aki nem lévén elégedett a segéd munkájával maga igazította ki a kifogásolt formákat. A figurális mezőkkel szemben a grisaille festésű részleteket és az architektúrafestést kartonok segítségével festették a boltozatra. Az előbbiekhez maga Maulbertsch készített előrajzot, míg az építészeti elemek tervezését és megfestését specialistákra bízta. A Maulbertsch-freskók változatos és leleményes technikai megoldásainak eredménye a festett felület kivételes gazdagsága és elevensége — és egyben annak rendkívüli sérülékenysége is. Miként a győri mennyezetképek példája is mutatja, a mészfreskó, s kivált a bőségesen alkalmazott szekkórétegek pusztulása szakszerű felügyelet és védelem nélkül jószerével eleve „programozott”.3 A győri székesegyház freskói A győri székesegyház kifestése Zichy Ferenc püspök (1743-1783) megbízásából, Szily János őrkanonok (a későbbi szombathelyi püspök) irányítása alatt 1772-ben kezdődött. Ez év február 12-én kelt Maulbertsch szerződése, aki 1000 forintért elvállalta az északi mellékszentély kifestését. (Pigler 1922, 59. А/l; Garas 1960, 250. XLV.) A Mária-oltár feletti, angyalpárt ábrázoló freskó mellett A megdicsőült Krisztus mennyezetképe is ekkor készülhetett. A következő szerződést a festő 1772. május 27-én írta alá, és 2000 forint ellenében kötelezte magát, hogy a következő esztendő tavaszától kifesti a templom szentélyét. (Pigler 1922,59. A/2.) Ennek mennyezetére A magyar szentek megdicsőülését festette meg, a lunettákba Eklézsia és Zsinagóga, illetve a négy evangélista ábrázolása került. Az oldalfalak 244 1. kép Franz Anton Maulbertsch: Tiroljával, 1776. Innsbruck, Hofburg, Riesensaal, mennyezetfreskó, részlet: a pénzverő mester feje. (Manfred Koller felvétele)
