Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
NÉMA SÁNDOR KISS JÓZSEF ÉS A’ GYŐR VÁRMEGYEI HEGYEK LEÍRÁSA Ugyancsak többször közreadták a Győr városához tartozó Szabadhegy 1672- es rendtartását. így megjelent Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen közlésében a Corpus Statorum V. kötetében. (Kolosvári - Óvári 1905, 281-283.) Az 1702-ben megerősített változatának 1714-es átiratban fennmaradt variációja megjelent 1995- ben is, az 1702-es eredetit pedig az SZTF II. és III. kötete is tartalmazza. (Néma 1995, 59-60.; SZTF 2002, 97-99.; SZTF 2004, 37-39.) Az 1995-ben megjelent Néma Sándor: A Győr sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825 című kötet összesen 22 hegytörvényt közölt. A forrásgyűjteményre kedvezően hatott az Égető Melinda (12011) kezdeményezte Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból című kötete, amely 22 Kárpát-medencei vonatkozású szőlőhegyi törvényt közölt, de ebből egy sem volt Győr megyei. (SZTF 1985) Később megjelent ennek második, javított, bővített kiadása. Ebben három Győr megyei hegytörvényt tett közzé reprint formában (Szabadhegy: 1672. június 21.; Csanaki hegy: 1694.; Szentmártoni hegyek: 1712. április 18.). (SZTF 2002, 97-99.; 108-110.; 121-122) Ezt egészítette ki az Égető Melinda és Dominkovits Péter jegyezte Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843) (SZTF 2004) című kötet 12, a Pannonhalmidombságra és szűkebb környezetére vonatkozó articulusa. (SZTF 2004, 7-95.) A’ Győr Vármegyei Hegyek. Nagy Győr Városától mintegy eggy órányira délnek, kezdődik Csanaknál5 az a’ hegy-sor, melly több ágazatokban kiterjedve, egynéhány órányi meszszeségre nyúlik-el, ’s a’ szomszéd Veszprém Vármegye által határoztatik. Rajta termékeny szőlő-tőkék gyümölcs-fákkal, zöld halmokkal ’s berkekkel vegyülve gyönyörködtetik a’ szemeket. Itt erdő emeli-fel bizonyos kiterjedésre zöld koronáját, amott a’ kivágatott vén tőkék’ helyén egy vagy két darab szántó-földek látszanak. A föld’ természete külömbféle: majd székes-feketés, vagy sárgás-agyagos; majd homokos, majd kövecses; majd apró termés kövekkel vegyes, a’ hol többnyire egynéhány lábnyi mélységen a’ termés-kövek nagyobb darabokban is találtathatok. A’ nagyobb és kissebb völgyek, mellyek ezen hegyes vidékeken számosán találtatnak, elzárják egészen a’ bennek magánossan járó vándort az egész világtól, — nem lát egyebet mint hegyet és eget, ’s édes érzéssel ragadtatik-el a’ vidéknek egyszerű szépségei által, — a’ midőn hol egy magános madár’ hangos éneke hat-ki hozzá a’ közel-lévő vagy erdőből vagy bokrosból, vagy meszszéről juh-nyájok’ ’s csordák’ bőgése, vagy valamely magános hegy-lakos’ dalja költi álmodozásaiból. A’ hegyekről lerohanó vizek’ árjai a’ zápor-essők’ alkalmatosságával imitt amott rémitő mély árkokat ástak magoknak, mellyek hol megszakadva, hol csavargósan a’ hegyek’ tövében lévő síkra szolgálnak-le. Hol a’ rohanó víz-árr a’ földet kiásta külömbféle föld-nemeknek vegyűletök tűnik szembe, mellyek egymás’ felébe lera219
