Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010. 48 / 2. TANULMÁNYOK katva azt láttatnak bizonyítani, hogy hajdan ezen vidékeken is tenger hánykódott ’s az eszközlötte a’ föld réteges egymásra halmozását. Az említett halmozatban a’ föld-nemek ezek: halavány-barna, sárga és hamuszín agyag, keverve homokkal, és tiszta homok; a’ homok alatt néhol termés-kő fekvések — de a’ melly’ termés kövek itten fejtetnek, könnyen törhetők és pulverizáltathatók vagy porrá zuzathatók. Ezen hegyeken több helyen útak mennek által, mellyek az ott lakóktól horgasoknak neveztetnek. A’ járást ezeken, a’ mehettek lévő mély árkok, mellyeket, mint fenntebb említettük, a’ hegyekről sebesen és nagy mértékben lerohanó esső-vizek ástak magoknak, veszedelmesekké teszik — csak egy sebes meglódulás vagy marha megijedés által mind marha mind ember veszedelemben lehet, lerohanván a’ mély árokba. A vizek ottan ottan a’ hegy alatt lakó mezei gazdáknak gabona-veteményjeikben is kárt tesznek, midőn vagy elborítják azoknak egy részét, vagy a’ barázdákon leömölvén, a’ könnyen mozdítható homokot elhordják ’s ez által mély és bészakadozott árkokat csinálnak. A hegyek’ tetejére felmenvén, gyönyörködtető kilátás nyílik-meg a’ visgálódó szemnek Győr’ Városára, a’ körül-belől elnyúló termékeny vidékre, nevezet szerint annak faluira, rétjeire, rengeteg erdejire, ’s szántó-földjeire. A’ setétellő Bakony pompásan emeli a’ távolból borongó fejét. Ha a’ Rába megárad ’s a’ rétekre kiönt, egy szép jelenetnél a’ kilátás’ igéző tárgyai között több van. Ha az idő nem homályos, a’ Pápai tornyok, Tóköz,6 sőt más távolabb vidékek is látszatósokká lesznek. A’ vidék’ szépségétől vonattatván, tavaszszal és nyáron meglátogatják ezen hegyeket sokan a’ szépet érző ’s szerető Győriek közzűl ’s új életet szíva ’s megelégedve térnek haza. Közzűlök sokan szőlőket is bírnak bennek, mellyekben vasárnaponként barátjaikkal mulatni kijárnak, hol rendszerint házok és pinczéjek is vagyon. A’ Csanaknál kezdődő hegy-sor által-megy a’ Csanaki, Méhfői,7 Kis-baráti,8 Nagy-baráti, Nyuli,9 Tinnyői,10 Écsi, Pátkai11 ’s több más határokon a’ Bakonyig. Győri Szemerénél12 délnek kezdődik egy másik, megszakadva az előbbitől ’s általmegy a’ Győri Szemerei, Felpéczi, Kis-péczi13 ’s Kajári határokon ugyan a’ Bakonynak. A’ másik oldalon napkelet felé a régi Pannon-hegyi Monostorral emelkedik egy harmadik ’s által-megy a’ Sági,14 Szent-Mártoni,15 Pázmándi16 ’s több határokon a Bakony éjszaki szélének. Sok ezer emberek laknak ezen hegyek’ felsőbb részeiben, kik ha a’ síkra leszállittatnának, több faluknak építésekre és népesítésekre elegendők lennének. Mindnyájan a’ bor-termesztést űzik. Szölejik rakva vannak külömbféle gyümölcsfákkal. A’ Győri piacz ezeknek szorgalmok által telik-meg jó ízű gyümölcs-nemekkel. Ezek virágot, tehén-hasznot, főzeléket ’s több e’ féléket hordanak-be a’ városba. Az esztendő’ minden részeiben, hidegben, melegben, hegybeli lakost mindig találhatni a’ Győri piaczon; hol csirkéket, hol tojást, hol tejet, hol zöldséget ’s más egyebet árulgatva. A’ közelebb lakóknak mintegy elementomjok Győr, mert csak igen ritka ház az, mellytől minden héten legalább egyszer, csak egy személy is ottan meg ne jelenne, vagy eladni, vagy venni valamit, vagy pedig dolgot keresni, midőn már 220
