Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
i J—i—Ll ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK Jánosfán Mindszent havának 13. napján 1824. mondott. Búcsúztatás, melyet... Mesterházy Dániel... hitvestársának... KonkolyThege Anna asszonynak elhalálozásakor... márcz. 2. 1832. mondott 1832-ben együtt jelent meg Edvi Illés Pál halotti beszédével. Ezt követte Néhai tek. nemes Dukai Takács Judith asszonyság... Felső-őri Platthy István úr hitves társának búcsúztatása, melyet Dukában ápr. 19. 1836., az utolsó tiszteletadás alkalmával elmondott megemlékezése, melyet Magassy Dávid gyászbeszédével együtt adtak ki. (Szinnyei 1899, 336-337. hasáb; Zoványi 1977, 319-320.) Műveinek rövid jegyzéke után rátérek a legfontosabb és megismerésre ajánlott, A’ Győr Vármegyei Hegyek című munkájára. Kiss József Győr vármegye déli része, a Pannonhalmi-dombság legjellemzőbb sajátosságának a szőlőtermesztést és a bortermelést tartotta, s ennek kapcsán az ebből élők — legyenek azok akár a síkságon élő jobbágyok, akár a szőlőhegyben lakók — életmódjáról, szokásairól, beszédmódjáról ad leírást. Áttekintve e témával kapcsolatos publikációkat, megállapíthatjuk, hogy bár a kutatás már a XIX. század utolsó harmadában megindult, a történeti irodalom mégis mostohán bánt az elmúlt évtizedekig a Győr vármegyei szőlőtermesztéssel és bortermeléssel. A Pannonhalmi Bencés Rend birtoktörténeti fejezetein kívül jelentős előrelépésre csak az 1970-es évek közepe után került sor. Ezután egyre több publikáció foglalkozott a szőlőtermeléssel, a lakott és lakatlan szőlőhegyekkel, kialakulásukkal, működésükkel. A Győr megyei szőlőtermelés a Sokorói, mai geográfiai kifejezéssel élve, a Pannonhalmi-dombságon az Árpád-korban alakult ki. (PRT I. 1902, 191-241.; Győrffy 1987, 563-641.) Az 1870-es években Matusek Antal foglalkozott vele (Matusek 1874), majd A pannonhalmi Szent Benedek Rend története főleg birtoktörténeti fejezetei érintették. (PRTI. 1902,191-241.; PRT II. 1903,107-126.; PRT III. 1903, 222-258.; PRT IV. 1906, 289-382.; PRT V. 1907, 222-298.) Pár évvel később Borovszky Samu sorozatának Győr vármegyei kötete szentelt a témának egy rövid fejezetet. (Lippay 1909, 108-109.) A kutatást az 1970-es, 1980-as években Gecsényi Lajos folytatta Győr megye gazdasági társadalmi helyzetének néhány kérdése aXVII-XVIII. századfordulóján, s az Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a X1I-XVII. században című írásában. (Gecsényi 1979; Gecsényi 1988; ld. még Gecsényi 2008) A lakott szőlőhegyek kialakulását a már említett pannonhalmi rendtörténet birtoktörténeti fejezetein kívül e sorok írója és Filep Antal foglalta össze, természetesen kiegészítve saját kutatásaival. (Néma 1994; Filep 1999) A vidék szőlőhegyi törvényeit már a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdték kiadni. Legelőször Szentmárton (ma Pannonhalma) rendtartását közölték a Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében (Récsey 1895, 55-56.), majd kiadását megismételték még kétszer, 1995-ben és 2002-ben. (Néma 1995, 62-63.; SZTF 2002, 121-122.) A csanaki 1694-es földesúri rendtartást már ötször is publikálták. (PRT IV. 350-352.; Szabady 1990, 19-21.; Néma 1995, 60-61.; SZTF 2002, 108-110.; SZTF 2004, 40-43.) 218
