Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
NEMA SÁNDOR KISS JÓZSEF ÉS Ä GYŐR VÁRMEGYEI HEGYEK LEÍRÁSA Néma Sándor KISS JÓZSEF ÉS A’ GYŐR VÁRMEGYEI HEGYEK LEÍRÁSA Kiss József evangélikus lelkész 1826-ban a Felső-magyarországi Minervában közölte A’ Győr Vármegyei Hegyek című cikkét. (Kiss 1826, 551-557.) A művet újra közreadjuk a néprajzosok, helytörténészek számára, mivel a legátfogóbb etnográfiai ismertetője a Sokoró-vidékének, azaz a Pannonhalmi-dombságon a lakott és lakatlan szőlőhegyeken folyó szőlőtermesztésnek, bortermelésnek és az itt lakók mindennapjainak, életmódjának. Röviden a szerzőről: Kiss József evangélikus lelkész 1775 körül született, feltehetően Győrben, s Nagygeresden hunyt el 1841. október 3-án. (Szinnyei 1899, 336-337. hasáb; Zoványi 1977, 319-320.) Születésének helye és időpontja mégis bizonytalan, de legalábbis a matrikulából nem deríthető ki, mivel a győri evangélikus anyakönyvek ebből az időszakból nem maradtak fent.1 A Győr-újvárosi katolikus plébánián ekkor az evangélikusokat is beírták, de sajnos rá vonatkozó bejegyzés nem található.2 A soproni Evangélikus Líceum anyakönyvében neve mellett az 1791-es névsorban „Meszlen 22 Maji” bejegyzés olvasható. Meszlen Vas vármegyei község, evangélikus anyakönyve ebből az időszakból szintén nem maradt fent. (Kálniczky 1998, 289.) A wittenbergi egyetem anyakönyve viszont győri születésűnek mondja. (Szögi 2001, 494.) Iskoláit Győrben kezdte, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint itt tette le vizsgáit 1785-ben, 1786-ban, 1787-ben, 1788-ban és 1789-ben.3 Majd tanulmányait Sopronban, az Evangélikus Líceumban folytatta, itt végezte el a teológiát is.41796. október 8-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be. (Szögi 2001, 494.) Hazatérte után Nagybarátin (ma Győrújbarát) lett lelkész, majd 1824 tavaszától Nagygeresden szolgálta az Urat, s később kiérdemelte a Sopron vármegye táblabírája címet is. Költeményei a Szépliteraturai Ajándékban (1823, 1827) és ennek a folytatásában, a Koszorúban (1834) jelentek meg. 1818-ban Jénában tartózkodhatott, ezt bizonyítja Fárnek Dávid Epistola Kis Józsefhez Jénába November 27-kén című levele, amely kétszer is megjelent: az 1818-as és az 1826-os évfolyamban. (Csécs 1999, 325., 667. tétel). Erre Kiss József válaszát ugyancsak e folyóirat közölte, 1827-ben: Episztola Fárnek Dávidhoz Jénából Kis Pétzre, (Csécs 1999, 695. tétel) ami fölveti annak a lehetőségét, hogy akár az 1818-1827 közötti 9-10 évet ott töltötte. Ugyancsak itt látott napvilágot Kiss József A Chaeroneanal elesett egymást szerető thebai ifjak seregére 1823-ban, valamint Lakodalmi vers című műve 1834-ben. (Csécs 1999, 340. ill. 1255. tétel) Névtelenül jelent meg A nagy vagy szent hétre szolgáló imádságok és elmélkedések című gyűjteménye, „melyeket németből fordítottak, s némely hozzáadásokkal bővítettek.” A munkát 1805-ben Sopronban adták ki. Rendszeresen megjelentette a kor neves személyeinek búcsúztatásakor elmondott nekrológjait: Halotti beszéd, melyet nemes és nemzetes Takács Susanna aszszony nemes és nemzetes Horváth Sámuel úr hitvestársának meghidegült tetemei felett 217
