Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK — Nincsen kérem. — Kérem, telefonáljon neki, hogy sürgősen tegyen valamit, beszéljen valakivel! Józsit most vitték a törvényszéki épületbe. Szamuelli fog ítélkezni felette. Szilvássiné kedvesen átölel. A szemben lévő tükörben megpillantom magam. Megijedek a saját arcomtól. Az önuralom csak addig tartott, amíg Józsival voltam. Most alaposan csődöt mondott. Szilvássiné hangja úgy tűnik nekem, mintha a harmadik szobából szólna, amint azt mondja: — Az uram mindent tud már, hiszen reggel itt volt a sógora. Legyen nyugodt, mindent megtesznek. Berzeller már bejött Brennbergből. Azt mondják, a munkások is megmozdultak. Nem hagyják, hogy baja történjék a grófnak. Az uram is olyan volt, mint egy bolond, amikor meghallotta, hogy elfogták. Pedig tegnap az a hír jött, hogy még mindig bujdosik az erdőben. Reméltük, hogy sikerül neki átszökni a határon. Akarom magyarázni, hogy nem bujdosott. Otthon volt, de össze-vissza beszélek, mert látom, hogy a derék asszony nem érti. Leültet, hoz egy pohár pálinkát és vajas kenyeret. Tegnap óta nem ettem. Ez is hozzájárul a gyengeséghez. Amint gyomrom nem üres, már visszatér a józan eszem is. — Telefonáljon a törvényszékre, hogy mi történik ott! — kérem Szilvássinét, aki pár perc múlva beszél a férjével. Megelégedetten int nekem, leteszi a kagylót. — Legyen nyugodt! Azt üzeni az uram, hogy Kellnernél37 Ensbruderral38 beszélt. Jól áll az ügy. Persze Szamuelli beszámíthatatlan, de ő sem fog merni mást tenni. Legfeljebb pár évi fegyház, de ugye, ez semmi. Most már madarat fogathatnának velem. Kezdek bízni a jó csillagunkban, amelyet Józsi annyit emleget. Tizenöt év fegyház? — Pár hónap legfeljebb. Szilvássiné kényszerít, hogy lefeküdjek a díványra. Tera megjön friss fehérneművel és mosdóeszközzel. Azt meséli, hogy sok dénesfai jött be. Reggel óta itt vannak. A direktóriumból öten. Kégli, a direktórium elnöke, Gincs, Fekete, Cseh Gáspi, Győrvári Pista. Kellnernél voltak Józsi szabadon bocsátását kérni. Kellner úgy ordított rájuk, hogy rengett bele a szoba. — Micsoda polgárok maguk, akik ennyi komédiát csinálnak egy gróf miatt? Egy proletárért nem jöttek volna, mi? — Nem azért, mert gróf, hanem mert jó ember és ártatlan abban, amivel vádolják. Nem heccült az senkit semmire. Mink bizonyíthatjuk — felelte Kégli. Kellner szitkozódva csapatta rájuk az ajtót. Alighogy elkészültem az öltözködéssel, hazajön Szilvássy. Azt mondja, hogy Schwarz Sándor,39 aki Kellner titkára, cabinetkérdést csinál az ügyből, ha Józsi csak egy nap büntetést is kap. Kinyílik az ajtó, berohan Hollós, felém nyújtott kézzel, egészen megváltozott arccal. Mögötte a mi vörös kísérőnk és még három idegen bolsi. — Beszéltem Szamuellivel, mindent előadtam neki. Mindent megtettem önök mellett. Rendben is van a dolog. Még rendes kihallgatás sem lesz. Egy két óra múlva hazamehet a gróf. 198
