Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK ülünk. Most tanúk nélkül beszélgethetek Józsival. Kérdem tőle, hogy milyen volt a kihallgatás. Pár szóval elmondja azt, amit itt most bővebben le fogok írni. — A községben — beszéli —, jó ideig várni kellett, míg a vádbiztos megjött. Addig két fegyveres vörös őrizetére voltunk bízva. Végre megjelent Korlát, győri vádbiztos, a detektívek kíséretében. Egy pár rövid kérdés után bementünk a szomszéd szobába. Onnan áthallatszott a postáskisasszony kihallgatása. Ebből kivettem Glaser kivégzése előtti vallomását és azt, hogy a postáskisasszony semmi terhelőt nem tudott. Csak annyit vallott, hogy tényleg folytak telefonálások Csorna és Dénesfa között, amelynek tárgya volt az uradalom részéről élelmiszerek esetleges szállítása kékpénz ellenében. Ennyit hallottam a szomszéd szobából, hogy ki beszélt, nem tudom: „Akármit csinálnak velem, mást nem mondhatok” —jajgatta a detektívek erőszakos faggatására és fenyegetésére. Erre behívtak engem, mire a kisasszonyt eltávolították. Gyuriról tisztázták, hogy mint kenyéri (Vas megyei) lakos, nem is volt Dénesfán. Engem felszólítottak, hogy mivel Glaser halála előtt rám vallott, adjam elő a tényállást. Előadtam, hogy a vasutas- és a postás-sztrájk miatt teljesen hír nélkül voltunk. A kósza hírek szerint Nagycenken fellázadtak a parasztok és Sopront támadják, ahonnan ágyúzást hallunk. Kiadtam az utasítást, hogy ha bárhonnan meghallanak valamit, értesítsenek és telefonilag is kértem híreket Csornáról. Szombaton estefelé, június 7-én telefonhoz hívtak. Csornáról bejelenti az intéző bizottság, hogy az „új átalakuláshoz” megfelelően a vörös őrséget lefegyverezték. Csornán és környékén megszervezték a fehér gárdát, a katonaság élelmezését egyelőre az uradalmak vállalják, és kérdezik, hogy itt történt-e valami. Azt felelem, hogy nem, mire ők felszólítanak, hogy haladéktalanul történjenek meg a szükséges intézkedések, majd részletesen fejtegetik, hogyan kell a vasúti vonalakat és hidakat tönkre tenni. Ezen vallomást szóról-szóra mondtam el, mert előzőleg a detektívek az akkori telefoni beszélgetést szintén szó szerint, a vallomások alapján adták elő nekem. Na és ön mit tett? — kérdezik. Nem tettem semmit, amit bizonyítok azzal, hogy a nagycenki front felbomlott. Kérdezték, milyen ismeretségben voltam a Glaser bérlővel, aki állítólag conkrét ígéretekről beszélt a mozgalom pénzbeli és anyagi támogatására. Glasert futólag ismertem gazdasági gyűlésekről. ígéreteket semmi irányban sem tettem. Közben egyik-másik detektív zavarba akar hozni, de ez nem sikerült. A vádbiztos igen barátságos magatartást tanúsított. Vallomásomat éppen jegyzőkönyvbe akarták venni, amikor hirtelen berohan valaki, fontos hírt akar közölni. En diskreten visszavonulok a szomszéd szobába, ahol Gyuri dühösen gubbaszt. Ismét behívnak és mondják, hogy a kihallgatást beszüntetik, mert soproni telefonrendelkezés szerint azonnal Szamuelli elé kell menni. „Az önök helyzete reménytelen” — súgja a fülébe Gyurinak az egyik vádbiztos. Úgy disponálnak, hogy előbb vacsorázunk, és azután kocsin visznek tovább. Megkérem, hogy értesítsék a feleségemet, hogy búcsúzhassam, aminek készségesen eleget tesznek. Józsi ezen elbeszéléséből én azt látom, hogy nem reménytelen az ügyünk. A vád nem ijesztő, sőt lehet egészében tisztázni. Persze, ha Szamuelli bal lábbal kelt fel, vagy egy gróf kell neki perverz idegeinek lecsillapítására, akkor... 192
