Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Nagy Iván: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében
NAGY IVÁN A DUDÁSHAGYOMÁNNYAL KAPCSOLATOS SZÖVEGES ADATOK... papi birtokra (Szentivány major). 13 bojtára volt. Ácson voltak a sógorai. Gönyün is tartott dudabálokat, akár Pusztafödémesen. О maga készítette a dudát: szilvafából a fejét, a bordót bodzafából. A sípok bodzafából voltak, a bordón is. A bőre kutya-, kecske-, birka-, vagy borjú- bőr volt, — ők maguk áztatták, hamuval bekenték. Mikor a vízből kivették, akkor fehér timsóporral kenték be, hogy puhább legyen. Mindkét oldalán ha vedlő bőre volt és ha nem vedlő jó, szőre volt, akkor csak a belső felét timsózták. A szőr kívülre került. Ha bőr kilukadt, akkor a nyakánál fogva kifordították és puhafa - gombóckát kötöztek rá, hogy ne szelelhessen. Némelyik dudának lábbal is voltfújtatója, ilyenkor mintha táncolt volna a dudás. Szentiványon a cselédek, juhászok dudásokkal mulattak. Plavinak 50 - 60 nótája volt, köztük hallgatók is!’ 20/1533,Szász(Sása) „Gönyüről 1890-ben Nagyszombat szélére Kosolnyára került a családjával, mert felesége a testvéreivel együtt ott örökölt egy házat és kertet. Innen 2 év múlva visszakerült Vágszeredára tehenesnek egy Fuchs nevű bérlőhöz. 4 évig voltak itt, majd 1896-ban Szászra. Szászon Era Lajos bérlőnél (Bacsák Pál 1.500 magyar holdján) juhászkodott 8 évig, utána tehenesnek ment Zamek János zsidó bérlőhöz (egy másik Bacsák földesúri birtokán) és itt 15 évig működött. Plaviéknak 8 gyermekük volt. János fiuk (az elbeszélő) megtanult dudálni, de elhagyta. Telket vett, házat, csináltatott és szüleit is magához vette. A dudás 1926-ban halt meg, öreg korában már nem dudált. A dudás egyik testvére, Plavi Ádám jó tanuló volt, a papok Nagytapolcsányban kitaníttatták és pap lett Esztergomban.” 21/1622, Balony (Balon) „Szabó Gyula: Kilencszázhatba - hétbe Kiráj Tóni vót pásztor, az vót a dudás. A háznál dudabálokot tartott, attunk, ha vittünk neki pálinkát 22/1823, Gúta (Kolárovo) „Ezek dudanóták vótak, a lassúra csárdást jártuk, a gyorsra pedig verbunkótak.” FEGYZETEK 1 A témát Agócs Gergely az Ördöngös muzsikusok a Felföld hagyományos zenei kultúrájában című írásában részletesen feldolgozta. 2 Bartók Béla 1910-ben járt a csallóközi Nagymegyeren, ahol az összegyűjtött 94 dallam közül 7 hangszeres (duda) felvétel. 3 Ág Tibor 1959 és 1992 között 56 csallóközi községben 93 alkalommal gyűjtött népzenét. 4 Szomjas-Schiffert György (1910-2004) 1945-től a MTA Népzenekutató Csoportjának vezető munkatársa volt. 5 Az ún. dudanóták a hangszeres dudajáték vokális megfelelői. A dudanóták hagyományos értelemben vett népdalok, melyeknek szövegei nagyon gyakran kriptádiák (olyan szövegegységek, amelyek erotikus jelentést hordoznak, mindezt majdnem minden esetben nagyon durván megfogalmazva). 43
