Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: "Ljött a nap, mit várva vártunk…" Gyermekek a jeles napi szokásokban a Balaton-felvidéken
S. LACKOVITS EMŐKE „ELJÖTT A NAP, MIT VÁRVA VÁRTUNK...’ Újév után újévet, Újév hozzon jó termést! Bort, búzát, tököt, babot! Kövér disznót ötöt, hatot! Ez újesztendőben! Hogy a legnagyobbik sonkát vághassák a nyakamba jövőre! Úgy engedje az Úristen!” (Szentbékkálla) „Itt az újév, íme, itt van, Beköszöntött reggele. Új remény száll millióknak keblébe. Milliókkal, hű kebellel Én is mondok szent imát: Adjon Isten minden jót ez éven át!” (Köveskál) A vizsgált térségben egyedül a Káli-medencéből ismerjük a Háromkirályozás szövegét és szövegtöredékét, amely szokás egykor az egész térségben általános lehetett, ahogy erről a szórványosan meglévő adatok tanúskodnak. Sebestyén Gyula a XIX. század végén Kővágóőrsön Vízkeresztjáték néven jegyezte le, amit azután 1902-ben Jankó János is közölt monográfiájában. „Új csillag támad az égen, Kit megprófétáltak régen. Ez a jele új királynak, Kit a leikök régen vártak. Refr.: Csillagfényhez járulunk, Úr Jézusnak udvariunk. Szent Gáspár az új királyunk, Enged Jézus csillagának. Vallván Jézus emberségét, Mégis vallja istenségét. Refr. Szent Boldizsár mirhát viszen, 0 abban erősen hiszen, Hogy az Isten emberré lett, Azt jelenti mirhakenet. Refr.” (Jankó 1902, 423.) A köveskáli háromkirályok két, nyéllel ellátott, rugós, azaz rugón mozgatható csillagot vittek, amelyre ráírták: „Békességet hoztam nektek.” Amikor köszöntőjük refrénjét énekelték, akkor „kirúgatták” a csillagot és meggyújtottak egy gyertyát. Itt vízkereszt előtt három nappal megkezdték már a fiúgyermekek a háromkirályozást, hogy az ünnep végéig ne csak a faluban, hanem a szőlőhegyben lakókat is felkereshessék. „Háromkirályok napján, Országunk egy istápján Dicsérjük énekekkel, 113
