Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR.KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK (Törő 1962, 85.); ekkor azonban már csak három verse jelent meg itt első közlésként — valamint a Nemzeti dal, Királyi Pál pesti tudósításának részeként.51 Nem érdektelen talán megjegyeznem, hogy — amint arra az Életképek monográfusa, Tamás Anna is felhívta a figyelmet (Tamás 1970, 16.) — a legnagyobb Petőfi-versek közül több a Hazánkban jelenik meg először, és nem az Életképekben — melynek a szerző „kizárólagos munkatársa” volt! A többi — Petőfi köréhez tartozó — szerző lényegesen ritkábban jelent meg a győri magyar nyelvű újságban, így tiszteletdíjuk is kisebb összegeket tehetett ki, és talán kisebb összegű honorárium fejében küldték írásaikat — összességében azonban jelentős kiadást jelenthetett a Hazánk szerzőinek kifizetett honorárium. Joggal merülhet fel tehát egy újabb kérdés: miből fizették a viszonylag magas honoráriumokat és pályadíjakat? Pitroff szerint „Noisser minden kiváló tulajdonsága mellett inkább üzletembernek látszik; így nem nagyon valószínű, hogy egészen az ő jószántából kerülnek a meglehetős tiszteletdíjak az írók zsebébe. A szerkesztő tehát hathatósan támogatta ügyüket.” Pitroff Pál még hallotta öreg ismerősei elbeszéléseiből, hogy dr. Kovács Pál „a saját honoráriumából, sőt a saját vagyonából is szívesen juttatott megfelelő formában szegény dolgozótársainak.” (Pitroff 1915, 70.) — azt azonban aligha feltételezhetjük, hogy egyre gyarapodó létszámú családja mellett magára vállalhatta e lap megjelentetésének ilyen jellegű terheit. Nehezíti a kutató helyzetét, hogy egyelőre az újság eladásából származó bevételekről sincs képünk: azt tudjuk, hogy a Hazánk előfizetési díja fél évre helyben 4 pengő forint, postán 5 pengő forint volt (Szinnyei 1877,113.) — arról viszont nincs adatunk, hány előfizetője lehetett az újságnak; miként az egyéb bevételekről sincs tudomásunk. A Hazánk anyagi alapjainak tisztázása a további alaposabb kutatások feladata lesz; úgy vélem, ehhez részletesebben meg kell ismernünk a lapot kiadó Noisser Richard anyagi helyzetét, valamint a kérdéshez való hozzáállását is! A Hazánk megszűnése Amint azt fentebb már rögzítettük: a Hazánk utolsó száma 1848. augusztus 10- én látott napvilágot. Megszűnésének okáról és körülményeiről sokáig egymásnak részben ellentmondó adatokat közöltek az egyes publikációk; közel fél évszázaddal ezelőtt azonban sikerült azokat Martinkó Andrásnak tisztáznia. (Martinkó 1966) Míg Pitroff a lap bukását egyetlen — az augusztus 8-iki számban megjelent, a Dráva melletti táborból tudósító és a győri nemzetőrséget gyávának nevező — cikk megjelenésének tulajdonítja (Pitroff 1915, 82.), addig Martinkó azt igyekszik bebizonyítani, hogy a Hazánk utolsó számaiban megjelent ilyen tárgyú írások együttes hatásaként robbant ki az a botrány, mely a lap megszüntetéséhez vezetett.52 A helyzet érdekessége, hogy dr. Kovács Pál maga is nemzetőr, és — amint Martinkó András megfogalmazza — a parancsnok Zichy Ottó „tisztelő jóbarátja, maga is részt vesz a haladó arisztokrata szervezte győri ellenzéki mozgalmakban, sőt állítólag tagja volt az ún. ’Győri Tízek’ radikális csoportjának is” (Martinkó 1966, 381-382.) — ennek ellenére helyt ad a győri nemzetőrséget támadó cikkeknek! 67
