Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)

Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)

______________________

ARRABONA 2009.47/2.

TANULMÁNYOK

Ez utóbbi okát vizsgálva azt hiszem, igazat kell adnunk Martinkó András érveinek: dr. Kovács Pál egy derék liberális polgár volt, aki betű szerint értelmezte a sajtó- és szólásszabadságot, és lapját kitárta mindenféle felfogás előtt. Emiatt veszi be a lap munkatársai közé Pompéry Jánost, Eszterházy Károly főispán titoknokát, gyermekeinek korábbi nevelőjét, akinek buzdító szándékú, „bár egyre türelmetlenebb, támadóbb, gunyorosabb” cikkei okozzák végül a Hazánk bukását. (Martinkó 1966, 382.)

A népharag elől Pestre menekülő dr. Kovács Pál a Kossuth Hírlapja augusztus 15-én megjelent számában jelenti be, hogy lapját megszünteti, mivel Győr „csaknem kézzelfoghatólag mutatá azt meg, hogy neki a sajtószabadságról fogalma sincs.” (idézi: Kosáry 1985, 204.) Nem érdektelen talán megemlítenem, hogy e nyilatkozatában azt mondja: „eddig is leginkább Győrért, szeretett lakhelyem érdekében adám ki” a lapot, mely most méltatlan lett erre — ezért dönt a megszüntetés mellett! (idézi: Martinkó 1966, 383.)

Végezetül

Tanulmányomban dr. Kovács Pál és az általa szerkesztett Hazánk című újság helyét kíséreltem meghatározni a reformkori magyar időszaki sajtó, valamint a győri helyi időszaki sajtó történetében. Arra törekedtem, hogy összefoglaljam az e témával foglalkozó eddigi —jelentős mennyiségű — szakirodalom legfontosabb állításait, átgondoljam a legtöbbet emlegetett kérdések igazságtartalmát. Vizsgálódásaim során természetesen számos újabb kérdés is felmerült, melyek megválaszolása további alaposabb kutatások feladata lesz.

Összességében megállapítható: dr. Kovács Pál a korszak egyik fontos szerkesztője volt, aki lapját az ország egyik legjobb magyar nyelvű újságjává fejlesztette! Széles körű irodalmi kapcsolatrendszerét (vö.: Bata 1998) Petőfi és köre irányában tovább bővítve rangos szerzőgárdát toborzott a laphoz, kiknek itteni rendszeres megjelenése biztosította annak magas színvonalát. Az általa szerkesztett Hazánk a reformkor pesti irodalmi divatlapjaival egy sorban említtetik az irodalomtörténeti munkákban; Győrött pedig olyan mintát jelentett, melyet később többen is próbáltak követni — néhányan még induló lapjuk címválasztásával is.

68