Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK Hegedűs András még ennél is konkrétabban fogalmaz: „Petőfi ekkor a szerkesztők közül Kovács Pált tartotta a leginkább alkalmasnak arra, hogy versei, eszméi propagálója legyen. A forradalmár költőnek eszméi terjesztése végett szüksége volt megjelenési lehetőségre, de most már az is vezérlő elve volt, hogy kinek a lapjába, kikkel együtt kerüljön nyilvánosságra írása.” (Hegedűs 1961, 13.) Ettől jelentős mértékben eltér Martinkó András véleménye. Alapos és számos újabb, addig mások által fel nem használt forrásokra is támaszkodó tanulmányában ő azt szeretné bizonyítani, hogy „Kovács Pál személyénél fontosabb tényezők irányítják Petőfi figyelmét Győr és az induló Hazánk felé”; másrészt „sem Kovács Pál addigi — tiszteletreméltó — kultúrpolitikai, irodalmi, társadalmi munkássága, kétségkívül fontos politikai szerepe, sem a Hazánk eredeti programja nem ad elég alapot arra, hogy kettejük találkozásában a forradalmi, plebejus gondolat és törekvések találkozását lássuk. Sem Kovács Pál, sem a Hazánk nem volt az, s nem készült azzá, amivé lett, nem vette programba azt a szerepet, melyet az irodalom és társadalom forradalmiasításában ténylegesen játszott.” (Martinkó 1970, 83-84.) Több mint 60 oldal terjedelmű, számos új és továbbgondolásra érdemes megállapítást tartalmazó tanulmányát itt és most nem áll módomban részletezni, csupán azt említeném, hogy dr. Kovács Pál személyénél fontosabbnak tartja Petőfiék választása szempontjából Győr korabeli társadalmi és kulturális életének fejlettségét, polgárosuló társadalmát, mozgalmas színházi életét, akadémiai ifjúságának közhangulat-formáló szerepét, valamint a „Győri Tízek” politikai tevékenységének hatását; dr. Kovács Pált pedig olyan szerkesztőnek tartja, aki „inkább sodortatja magát az árral, semmint irányít, ösztökél, forradalmasít.” (Martinkó 1970, 85.) Abban viszont Petőfi hatását is sejti Martinkó András, hogy a Hazánk szerkesztője végül dr. Kovács Pál lett. Úgy véli, szerepe volt abban Petőfi, Lisznyay Kálmán, Pompéry János és Frankenburg Adolf november végi győri látogatásának, és az előbbi kettő itteni tárgyalásainak. Petőfi és Lisznyay Kálmán bizonyíthatóan találkozott dr. Kovács Pállal, és valószínűleg Noisserrel is; emellett ellátogattak az esti színházi előadásra is, ahol nagy sikert aratott Petőfi jelenléte. Petőfi és a köréhez tartozó alkotók győri kapcsolatainak alakulását részletesen mutatja be Martinkó András tanulmánya, mely arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a pesti német sajtó október óta beszél egy esetleg Győrben induló magyar nyelvű újságról, némelyikük — a Der Ungar című — a leendő szerkesztő személyét is találgatja (leginkább Hínár János ügyvédre gondol, de felveti dr. Kovács Pál nevét is), Noisser és a Das Vaterland erről a legutolsó időkig hallgat! A Pesti Hírlap 1846 december végi számaiban hozza az új győri magyar újság előfizetési felhívását, „’Hazánk’ szerkesztősége” aláírással — de a szerkesztő nevének feltüntetése nélkül. (Martinkó 1970, 107.) Vagyis: többjei arra mutat, hogy a szerkesztő személye csak a „legutolsó pillanatban” dőlt végleg el. Ehhez persze az is hozzájárulhatott, hogy a hivatalos lapindítási engedély csak 1847. január 4-én kelt (Pitroff 1915, 67.) — vagyis két nappal az első szám megjelenése után! Mindez azért érdekes szempontunkból, mert azt bizonyítja, hogy dr. Kovács Pál az előzetes segédszerkesztői megbízás birtokában 61