Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009.47/2. TANULMÁNYOK vedletését, de a tárgyalás közte és Kovács között megindult.” (Pitroff 1915,66-67.) Pitroff ez ügyben pontosabb dátumra nem hivatkozik, csupán egy november 13-án kelt, Czuczor Gergely által dr. Kovács Pálhoz írt, és ez ügyről is érdeklődő levél kapcsán említi meg: „Úgy látszik ekkor már teljes volt a megegyezés.” Megemlíti továbbá, hogy a város november 20-án tárgyalja Noisser beadványát, melyben azért folyamodik, hogy a Helytartótanács engedje meg a Vaterlandnak 1847 januárjától Hazánk címen, magyar nyelven való megjelenését. (Pitroff 1915, 67.) Az eddig leírtakon túl Pitroff Pál mindössze egy dokumentumra hivatkozik; leírása szerint: „Egy városi fogalmazvány elmondja, hogy a kiadó továbbra is Noisser maradna, de segédszerkesztőül sikerült megnyernie” Kovács Pált, kinek—idézi a dokumentumból Pitroff— „a magyar literatura mívelése körűi tett érdemei és tiszta jelleme az óhajtott sikerért kezeskednek”. Megjegyzi továbbá, hogy „a folyamodás hátoldalán olvasható sajátkezű nyilatkozata szerint e hivatalra Kovács vállalkozott, a város tehát a kérést a helytartótanács pártfogásába ajánlotta.” (Pitroff 1915, 67.) A győri kutatók közül Hegedűs András vizsgálta e kérdést a legalaposabban; szerinte a tárgyalások Noisser és dr. Kovács Pál között 1846 augusztusában indultak meg.38 Martinkó András viszont nem látja igazoltnak ezt az állítást; az ő véleménye szerint a Pitroff Pál által már idézett, 1846. november 13-án kelt Czuczorlevél is azt tanúsítja, hogy a jó barát még nem tud dr. Kovács Pál ez irányú szerepvállalásáról, és az egyéb hírek után csak úgy mellékesen veti oda a kérdést: „Hát a győri Vaterlandból válik-e magyar Renegát?”39 Martinkó András felhívja a figyelmet arra: dr. Kovács Pál neve az iratokban 1846. november 20-án említtetik először, és akkor is csupán mint lehetséges „segédszerkesztő”; ebből arra következtet, hogy a felkérés sem történhetett sokkal korábban, és hogy a szerkesztő talán maga Noisser kívánt volna lenni! Azt, hogy az 1847. január 2-án megjelent első számon Kovács Pál, mint szerkesztő szerepel, ő lényeges változásnak tartja a november 20. körüli helyzethez képest, és a változtatás mögött több jelentős erőt is feltételez. (Martinkó 1970, 97-100.) Ezen a ponton egy másik lényeges kérdés vizsgálata sem kerülhető meg: ez pedig Petőfi Sándor és köre kapcsolata a győri Hazánkkal — vagy ahogyan Martinkó András fogalmaz: Petőfi útja a győri Hazánkhoz. (Martinkó 1970) A dr. Kovács Pál által szerkesztett Hazánk bőséges irodalmának egyik leggyakrabban hangoztatott tétele, hogy a győri újság Petőfi és barátai itteni megjelenése miatt vált országos hírűvé; ide kötődésüket pedig egyértelműen dr. Kovács Pál érdemének tartják. A helytörténeti munkák ezen gyakran és büszkén emlegetett állítását is érdemes alaposabban megvizsgálnunk, miként tette azt pl. Hegedűs András, Pernesz Gyula vagy Martinkó András40 — nem mindig és mindenben jutva azonos eredményre. A közkeletű állítás nagyjából az alábbiakban foglalható össze: Petőfi és köre Pesten nem jutott publikálási lehetőséghez — az Életképek számára 1846 nyarától már nem akartak írást adni, egy önálló lap alapításának reményében, erre azonban nem kaptak engedélyt —, így jól jött számukra a győri magyar nyelvű újság indítása, melynek leendő szerkesztőjével egyébként is jó barátságban volt már Petőfi Sándor. 60
