Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK állja meg a helyét, mert Noisser német újságja 1846. december 31-ig folyamatosan, hetenként háromszor megjelent, azaz még négyszáznál több száma látott ezt követően napvilágot!35 Erre azért érdemes az eddigieknél jobban figyelnünk, mert a dr. Kovács Pált bemutató lexikoncikkek és méltatások az Ő érdemének tudják be, hogy magyar lappá tette a Vaterlandot! Ahogy Vadnai Béla 1887-ben megtartott akadémiai emlékbeszédében fogalmazott: „1846-ban a győri ’Vaterland’-ból ’Hazánk’-at csinált.” (Vadnai 1887, 15.) Az ilyen és hasonló tömör megállapítások meglehetősen gyakran tartalmaznak pontatlanságot és válnak további tévedések forrásaivá; érdemes ezért tisztáznunk a Hazánk pontos megjelenési adatait, valamint dr. Kovács Pál szerkesztővé válásának pontosabb körülményeit is! Ami az előbbit illeti, a fennmaradt lapszámok alapján a tények pontosan megállapíthatók. A Hazánk nem 1846-ban indult, mint Vadnai Béla említi (Vadnai 1887, 15.) és nem is 1847. január elsején, miként azt T. Erdélyi Ilona írja (Kókay 1979, 444.), hanem 1847. január 2-án.36 Évfolyamjelölést a lapszámokon nem találhatunk. 1847. január 2. és 1848. június 30. között lapszámozása folyamatos volt (1-154. sz.); 1848. július elsejétől viszont új lapszámozást kezd. Megszűnésének pontos időpontja: 1848. augusztus 10.; nem augusztus 8., miként Koltai Virgil írja (Koltai 1889, 72.), és nem 1848. augusztus 14., amint azt Csontosi János feltételezi. (Csontosi 1877,29.) Csontosi valószínűleg abból indult ki, hogy dr. Kovács Pál a Hazánk megszűnését a Kossuth Hírlapja 1848. augusztus 15-iki számában jelentette be (vö.: Kosáry 1985, 204.); az utolsó megjelent lapszám azonban az augusztus 10-én napvilágot látott 18. szám volt. Szempontunkból nem érdektelen figyelnünk az alcímek változására, valamint a közreműködők személyére sem. A Hazánk alcíme indulásától 1848. április elejéig „Kereskedelmi és szépirodalmi lap” volt, mely összecseng elődjének „Belletristisch-commercielle Zeitschrift” alcímével.37 Az alcím 1848. április 6-tól „Politikai ’s irodalmi közlöny” lett, 1848. július 1-től pedig „Győri Hírlap”. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert olvasható a szakirodalomban olyan állítás is, mely szerint a címe változott ekkor „Győri Hírlap”-pá! (vö.: Kosáry 1985,204.) Szerkesztője dr. Kovács Pál, kiadója Noisser Richard az indulástól 1848. július elsejéig; ekkortól dr. Kovács Pál mint felelős szerkesztő említtetik, a kiadó neve pedig lekerül a lapról, mely végig özvegy Streibig Klára győri műhelyében készült. (Horváth 2000, 327.) Láthatjuk tehát, hogy az akadémiai diákok farsangi tréfája legfeljebb gondolkodásra késztethette Noissert, de semmiképpen sem mért „halálos csapást” a Das Vaterland létére! Tovább kell tehát vizsgálnunk a kérdést: hogyan lett a német újságból Hazánk és milyen szerepe volt ebben dr. Kovács Pálnak? Valóban az О érdeme, hogy a Das Vaterland 1847. január 2-tól „Hazánk” címen, magyar nyelven jelenhetett meg? Pitroff Pál e kérdésben óvatosan foglalt állást. Szerinte „Noisser okos és jó üzletember volt. Nem várta meg újságja bukását, hanem idejekorán fordított egyet a köpönyegén. Nem tudni biztosan, ő, vagy Kovács Pál dr. akarta-e inkább a lap át-59
