Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009.47/2. TANULMÁNYOK Az viszont aligha vitatható, hogy a dr. Kovács Pál által szerkesztett újság címe adta az ötletet több későbbi helyi időszaki kiadvány címválasztásakor! Aligha véletlen, hogy az 1880-ban induló, e címet választó újság 1882-től már alcímében a Függetlenségi Párt közlönyének mondja magát; szerkesztője pedig több ízben is az a Pereszlényi János, aki a helyi református gyülekezet lelkipásztora — azé a gyülekezeté, melynek presbitere közel fél évszázadon keresztül dr. Kovács Pál volt!30 Nyilván tudatos volt a szerkesztők címválasztása 1956. november elején is; de ugyanezt feltételezhetjük Szapudi András esetében is.31 Úgy vélem, hogy a reformkori Hazánk hatása ezeken a címválasztásokon is lemérhető! Dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységéről Amint arra e tanulmány bevezetőjében már utaltunk, és a rövid kutatástörténeti áttekintésből is kitűnik, dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységéről, a szerkesztő és a Hazánk kapcsolatáról meglehetősen sokat írtak már. A több száz dolgozat állításainak teljesebb körű számbavételére az alábbiakban nem vállaikozhatom; csupán néhány általam fontosnak tartott kérdést, vizsgálati szempontot szeretnék kiemelni a szakirodalomban leggyakrabban emlegetettek közül. Mindenekelőtt azonban fontosnak tartom néhány kronológiai kérdés tisztázását! Amint arra fentebb már utaltam, a szakirodalomban több helyütt is tévesen említik a Das Vaterland indulásának idejét, 1843 januárjára datálva azt32 — valójában azonban az egy évvel később, 1844. január 2-án indult útjára. (Horváth 2000, 764.) A későbbi szerzők nyilván a korábbi munkákból vették át a téves adatot; talán Pitroff Pál is Koltai Virgil téves közlésére támaszkodott — vagy talán az tévesztette meg, hogy a német lap indítására Győrött már évekkel korábban is történtek kísérletek, amint arról ír is munkájában. (Pitroff 1915,61-62.) Számunkra azonban —jelen témánk szempontjából — nem ez teszi fontossá az indulás pontos idejének tisztázását; magam egy másik szempontból is legalább ennyire érdekesnek tartom azt. A helytörténeti munkákban gyakran olvashatunk arról, hogy a Vaterland bukását a győri jogakadémiai fiatalok farsangi felvonulása és tréfája okozta, melyben kigúnyolták a német újságot olvasó helyi német polgárokat. Az esetet már Koltai Virgil is részletesen leírja, miként később Pitroff Pál is; mindkettőjük forrása Vas Gereben Váti Béla által megírt életrajza volt.33 Pitroff Pál az eset leírását e mondattal vezeti be: „Az 1844.-i farsang aztán halálos csapást mért a Vaterlandra!’ (Pitroff 1915, 65.) E megállapításának némiképp saját maga is ellentmond, mivel egy oldallal korábban azt írja: „A lap elég jól indult, fejlődésre kapott és jelzi, mennyire német város volt Győr. Két évi fennállása után kiadója már bővítésére is gondolt. 1845-től kezdve terjedelmesebben akarja megjelentetni.”34 Mindezt azért tartottam fontosnak idézni, hogy felhívjam a figyelmet arra: ha a leírásokban szereplő dátum helyes, úgy 1844 farsangján Radákovics József (Vas Gereben) és félszáz jogásztársa egy akkor újnak számító — egy hónappal korábban indult — német újság kigúnyolására tett (a leírások szerint sikeres) kísérletet! Az az állítás pedig, hogy ez okozta volna a Das Vaterland bukását, már csak azért sem 58
