Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR.KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK Posonyi Erzsébet viszont a röplapok és gúnyiratok között tesz róluk említést.25 A győri születésű, ekkor 35 esztendős Noisser, a Das Vaterland alapító szerkesztője, majd a Hazánk kereskedelmi rovatának vezetője 1848. április 18-án jelentette meg első kiadványát Das grosse Pfaffenzwicker címmel, Satirisch-oppositionelles Flugblatt alcímmel; ezt 18 további szám követte 1848. július 13-ig, önálló címeken, de az idézett alcímet a május 20-án megjelent 12. számig megtartva.26 Megjelenési gyakorisága rendszertelennek mondható: május 20-ig átlagosan 2-4 naponta jelent meg egy-egy szám, júniusban viszont már csak hetente-kéthetente. A végig Noisser által szerkesztett és kiadott, a győri Streibig nyomdából kikerülő, német nyelvű, negyedrét formátumú kiadványsorozat kíméletlenül támadta a város jeles személyiségeit — egyháziakat és világiakat egyaránt.27 Az elmondottakból látható: Győr 1848. évi időszaki sajtójában az országosan ismert és elismert Hazánké volt a főszerep, de mellette már több olyan kiadvány is megjelent a Streibig nyomda több száz terméke között, melyet ebbe a kategóriába (is) sorolhatunk. Figyelemre méltó, hogy az itt említett időszaki kiadványok 1848 tavaszán jelentek meg, és még a Hazánk fennállása alatt meg is szűntek; mint ahogy említésre érdemes az is, hogy ezeket a kiadványokat .jegyzik” a korszak magyarországi időszaki sajtójának történetével foglalkozó bibliográfiák és feldolgozások. Ha a dr. Kovács Pál által szerkesztett Hazánk utóéletét, hatását vizsgáljuk, két szempontra mindenképpen érdemes figyelnünk! Ezek egyike a Hazánk és a Győri Közlöny egymással való kapcsolata; a másik a későbbi, Hazánk címet viselő időszaki kiadványok „sora”. Ami az előbbit illeti: a kutatástörténeti áttekintésből is kitűnt, hogy egyes vélemények szerint a Győri Közlöny a Hazánk utódja volt. Ahogy a Pallas Nagy Lexikona szócikkében olvashatjuk: „E lap 1848 második felében elakadt, de a forradalom után Győri Közlöny név alatt ismét feltámadt.” (Pallas 1895, X. köt. 846.) De erre utal Baksa Péter nemrégiben megjelent kötete bevezető tanulmányának megállapítása is: „1857-ben jelent meg a Győri Közlöny, a Hazánk utódjának tartják.” (Baksa 2008, 26.) A Tóth László által írt, dr. Kovács Pált bemutató lexikoncikkben pedig ezt olvashatjuk erről: „Szívügyének tartotta az 1857-ben indult Győri Közlöny támogatását, amelyet a Hazánk jogutódjának tekintett. E lap közölte öregkori műveinek jó részét, s még akkor is a Közlönynek adta kéziratait, mikor már Győrött 4- 5 napilap működött.” (GYÉL1999,190.) Megerősíteni látszik ezt a véleményt dr. Kovács Pál 1874-ben papírra vetett megfogalmazása is: „A ’Hazánk’ azonban később szintén újra feltámadt, és... mint ’Győri Közlöny’... már XVII. évi pályáját futja, — olyan idő, mellyel még vidéki lapjainknak egyike sem dicsekedhetik.”28 Az idézett — és még idézhető további — vélemények a két időszaki kiadvány közötti „szellemi rokonságra” utalnak; tény viszont, hogy a Győri Közlöny 1857. október elsején jelent meg először — „I. évfolyam 1. szám” jelzéssel! (vö.: Horváth 2000, 254.) De említhetünk a két lap között hasonlóságokat is: így pl. azt, hogy miként a Hazánk egy német lap „utódjaként” született meg, úgy a Győri Közlöny is — ez utóbbi a rövid életű Raaber Geschäftsanzeiger című újság utódjaként indulhatott meg!29 57
