Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember
BAKSA PÉTER KOVÁCS PÁL, A KULTURÁLIS KÖZÉLETI EMBER Baksa Péter KOVÁCS PÁL, A KULTURÁLIS KÖZÉLETI EMBER Kovács Pált polihisztornak is szokták nevezni. Valóban sokoldalú személyiség volt. Élete sokféle tevékenységből állt össze; alapvetően azonban az irodalom és a közkultúra szolgálata töltötte ki napjait. Közhasznúság, közszolgálat — ezekkel a kulcsszavakkal minősíthetjük munkásságát. Ezekben bennfoglaltatnak: hivatástudattal végzett orvosi működése, szépirodalmi-művészeti alkotó munkája, publicisztikája, kulturális szervező munkálkodása. Mindez szolgálat volt: a nemzet, a haza, az ember, Győr javára. Alkotásai, az általa kezdeményezett szervezetek, intézmények által tudásban, gondolkodásban, érzelmekben, erkölcsi értékekben gazdagabb lett a mindennapi ember, és a város egyre magasabb szinten, sokoldalúan tudta kielégíteni a polgárosodással járó szellemi igényeket. Három szervezetről, az olvasó társaságról/egyletről, az ének- és zeneegyletről valamint az ismeretterjesztő egyletről szólok előadásomban. Győri olvasó társaság A szervezet elnevezésében az egylet és a társaság szót egyaránt használták. Az 1840-es névkönyv Győri Olvasó Társaságot nevez meg címében, a társaság újraalakulásakor, 1857-ben kezdett Győri Olvasóegylet néven működni. Kovács Pál írásaiban az olvasás, mégpedig a magyarul olvasás újra és újra megjelenő motívum; egyben kárhoztatja a német, francia, angol nyelvű olvasásdivatot. A Költő és színpad ifjú drámaírója pl. így panaszkodik: „Fáj szívemnek, ha magyar hölgyeink pipereasztalkáin csupán idegen elmeszüleményeket látok a honiak mellőzésével.” (Regélő Pesti Divatlap, 1843. 45-48. sz.) Elmarasztalja a csak kalendáriumot olvasókat is.1 A bírálatok mellett követendő példákat is idéz. Például a Nagybácsi és nagynéni című beszély hőse büszke, mert a „nagybácsinak nem gazdag, de ízléssel választott könyvtára” van; az Igen és nem Idácsy kisasszonya olvasmányaiban „A világhírű angol és frank irodalmi hősök helyét Jósika, Vörösmarty és Eötvös lelkes művei foglalák el eredeti nyelven”; A Jelenet egy fiatal házaspár mézesheteiből fiatalasszonya férjének újévi ajándékul Honderűt rendel, a férj viszont Regélőt ifjú feleségének. (Honderű, 1843. 120-127.) Amikor 1857. október 1-jén megjelent a Győri Közlöny, „Felolvasás az olvasásról azok számára, kik olvasni nem szeretnek” című tárcájában ajánlotta „a sok hasznot ígérő lapot.” A közkönyvtárak alapítása Magyarországon a felvilágosodás hozadéka. Győrött 1789-ben Müller Ferenc könyvkötő szervezett Olvasó Kabinétet, mely kizárólag könyvkölcsönzést folytatott. Schwaiger András könyvkereskedő 1813-ban nyitott kölcsönkönyvtárat. Kazinczy 1831. évi pannonhalmi útjáról szóló beszámolójában megemlíti, hogy a vármegyeházán „Két szolgabíró a’ maga szállását ezen háznál olvasó-szobának engedte, ’s igy casionoja már, tavai óta, Győrnek 29
