Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Kelemen István: Sopron vármegyei jobbágyvégrendeletek - Pótlás
KELEMEN ISTVÁN SOPRON VÁRMEGYEI JOBBÁGYVÉGRENDELETEK - PÓTLÁS engedvin, reá hagyta, a betegnek fija, Szabó Páll ebemben az birákért nem ment; igy édes attya testámentom titel nélkül meg halt. Hogy ezen punctumokat ez világhbul ki múlt Szabó Mihály igaz, ell tökilylett akarattyábul és Kató István vőjihez sokszor mutatott s tűlünk is meg ismirt szeretetibűl vighez vinni kivántó, ezt pediglen több embereknek bizonságoikbul is könnyen meg tanulhatni, hogy Szabó Páll az eő attyát s annyát, úgy nem bötsülte mint édes szülőit, hanem vélek sokszor embertelenül is bánt: azért édes attyánok utolsó akarattyát is tsalárd mesterséggel könyen meg gátalhatta. Melyrül adtuk ezen bizonságh levelünket nevünk subscriptiojával és helységünk élő pötséttyivel meg erőssétvin. Csanakban 15a July 1787. Helységh bírája Posgaj Joseff Kováts Páll, Balog György, Takáts György, Hordos Péter, Nagy Márton esküttek L. S. b) Csanak, 1787. július 15. Szanyban gyűlt Te[kin]t[e]tes Törvin tartó Urakhoz nyújtandó alázotos instántiája a belől meg irtt Szabó Pálnak testvir húgainak járondó, vagy nem járondó jussok ki adások viget Tekéntetes Igaszságh Szerető Urak! Alább meg irtt alázotossan jelentem, hogy már most ötödik esztendeje édes attyám meg holt, és jól lehet akor utolso beteg ágyában testámentomat is akart tenni, a mint is helységünkben lakos gazda, Hordos Pétert édes attyám magához hivatta és az előtt akarattyát ell beszillette volt ides attyám és meg parantsolta, hogy mingyárt birákot híjunk; de midőn a jelen livő ember, Hordos Péter édes attyámtul ell ment, édes anyám as[s]zon attyámmal beszélgetvin Fekete András báttyámnak jelen littiben, és én az birákért indultam, ides attyám maga visza hitt, hogy most jobban érzi magát lenni, nem tesz testámentomot. Hanem meg parantsolta, hogy édes anyám as[s]zont és Kata leány húgomat holtig bötsületessen ell tartsam és gondgyokat vissellem. A mint édes anyámnak háláló órájáig gondgyát is viseltem s meg holt bötsületessen ell is takarittattam, és Kata leány húgomat most is mint testviremet tartom. Másodszor édes attyám meg hagyta, hogy három helyre, Bondorfra,66 Pápára és Győré a barátoknak, mindenik helyre kétt mirő búzát és 2 forint kisz pinzt az eő lölkiért adjak, mellyet bé is füzettem. Harmadszor, hogy valamint Örse húgomnak, úgy a Panna húgomnak is két tinót adjak, én pedig ennek is három darab szarvas marhát gazdaságombul ki adtam. Utolláró igaz meg parantsolta édes attyám, hogy ha utóbb is gyermekem nem lesz, és haltom után sem marad, akor feleségemnek és lölkömért a mit akarok hadni, azt ki vivin, a többi gazdaságomat testvir húgaimnak hadgyam, hogy idegen kézre kiss javunk ne jusson. Mely parantsolattyát s akarattyát édes attyámnak meg tartani kívánom. Most ellemben testvir húgaim közül egyékének ura, Kató István, hogy velem feles gazda ligyen, osztozni akar. A másék, Örse testvér húgom rajtam just keres. Evéget én, édes attyámnak egy fija tartozzom e testvir húgaimnak éltemben just ki adni, 95
