Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth József: Házasság, család, gyermek Győrött a XVII. században a végrendeletek tükrében
HORVÁTH JÓZSEF HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN... mentumának kelte után 13 hónappal a sajátját is elkészítő Holtsapffel Márkus is „azen el Jedzett Leány aszón Mattkam"-ról beszél már.43 Az említett példák arra utalhatnak, hogy az özvegységre jutott férfiak igyekeztek mielőbb eljegyezni újabb jövendőbelijüket, akkor is, ha ezt nem sürgette feltétlenül egy kiskorú gyermek léte — hiszen Bider Farkas saját gyermeket egyáltalán nem említ, csupán a nála tanuló „Ifiatskanak, Praua Janczinak” hagy 30 magyar forintot. Témánk szempontjából értékes adatokkal szolgálhat Eölbei Ilona két végrendeletének egymással való összehasonlítása is. Első testamentumát 1684. június 27- én készítette: ebben „néhai Nemzetes Vitezleő Kéri János Uramtul’1 maradott gyermekei, „úgymint János, Imre, Gábor és László" között tesz „örökös s megh valtoszhatatlan intézést’I44 Kettő és fél évvel később, 1687. január 29-én viszont egy újabb végrendeletet készít, melyben ismét említi néhai férjét Kery Jánost, „kitől maradót három neveletlen fiam kiknek nevek Imre es gabor s laslo” — János nevű fia talán meghalt közben? Elmondja viszont, hogy „Isten akarattyából pedig adattam házastársul nemzetes és vitézlő Vasdiney János Uramnak, kitől Isten adott egy leánt, kinek neve Mária Magdolna” — vagyis az ő esetében családi körülményeinek jelentős mértékű változása lehetett az oka az újabb testálásnak. További érdekesség, hogy ez utóbbi végrendeletnek van egy — sajnos keltezetlen — toldaléka is, melyből többek között megtudjuk, hogy Vasdiney Jánostól egy újabb leánya is született, aki az Anna Júlia nevet kapta.45 Vagyis ez esetben egy igényes — egyébként írni is tudó — nemesasszony családi körülményeinek változását is nyomon követhetjük végrendeleteiből. A párválasztás szempontjairól A család vizsgálatánál röviden szólnom kell a párválasztás lehetséges szempontjairól is; arról, hogy társadalmi, vagyoni, foglalkozási vagy nemzetiségi szempontok szerepet kaptak-e a leendő házastárs kiválasztásakor? Mindenekelőtt meg kell azonban jegyeznem két fontos dolgot: • egyrészt azt, hogy e szempontok esetenként többé-kevésbé összefonódva jelentkeztek, emiatt sokszor nehezen választhatók külön; • másrészt fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az elemzett források egy része nem szolgál adatokkal kérdésünket illetően. Ezért itt és most csupán arra vállalkozhatok, hogy néhány fontos jelenségre felhívjam a figyelmet, általam jellemzőnek tartott példák segítségével. Amint azt Gecsényi Lajos kutatásaiból tudjuk, vizsgált korszakunk elején a város életét egy kevés családból álló, főként marhakereskedelemből meggazdagodó, néhány esetben nemesi címmel is bíró elit irányította, melynek meglehetősen zárt csoporttá szerveződését az összefonódó rokoni kapcsolatok is segítették. Az összefonódás jó példájaként a Dallos-Grebechy-Ketthelyi-Angarano és a Kapra-Torkos- Beccaria rokonságokat említi, leszármazási rendjüket is megszerkesztve.46 A megnevezett családok számos képviselője jelen van testálóink között is. Hogy csak néhány példát említsek: a Dallos család tagjai közül Dallos Pál 1609-ben, özvegye 1611-ben, Erzsébet nevű lánya 1628-ban, annak férje Kalmar alias Chiatt Simon 1624-ben, vőjük Ketthelyi Pál 1625-ben, Dallos Pál idősebbik fia Miklós 1630-ban, fiatalabbik fiának felesége Grebechy Ilona 1631-ben kényszerült végrendelkezni.47 59 r
