Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. III. 1903
ARRABONA 2009. 47/ 1. TANULMÁNYOK 2. kép Emfliai(?) festő: Halott Krisztus, XVIII. sz. első fele, o. v., 95,3 x 95,5 cm. (A Pannonhalmi Főapátság Képtárának tulajdona) tegna (1431-1506) nevét olvashatjuk. A kiállítást megelőző sajtóközleményben — valószínűleg az apátság könyv- és képtárának vezetőjétől, dr. Récsey Viktortól kapott információ alapján — az ominózus műről a következőket olvashatjuk: „Andrea Mantegna a páduai festőiskola mestere. »Krisztus fekvő holtteteme«, mely helyzetét a szemlélő szerint változtatja. Eredetije az Uffizi képtárban Florenczben.27 Ezen olajfestményt Luca Signorelli (1441-1523) festette, aki a florenczi festőiskola szintén kiváló jelese volt.”28 (2. kép) A zűrzavar, és ennek nyomán a bizonytalanság és félreértés abból adódott, hogy a pannonhalmi festményen Krisztus alakja ugyanabban a szokatlan perspektívában látható, mint Mantegna legismertebb művén, a Halott Krisztuson. Mantegna hatása nyilvánvaló az apátsági kompozíció szerzőjére, ám Récsey Viktornak fel kellett volna tűnni, hogy a két mű között jelentős eltérések mutatkoznak, ami legalábbis kétségessé teszi, hogy a pannonhalmi festmény Mantegna művének egyszerű másolata lenne. Az pedig már végképp érthetetlen és megmagyarázhatatlan számunkra, hogy a kép festője, vagy esetleg másolójaként hogyan és milyen oknál fogva merült fel a szintén kiváló reneszánsz mester, Luca Signorelli neve, aki kortársaihoz hasonlóan ugyan több bibliai tárgyú művet is készített, de egyik sem rokonítható sem Andrea Mantegna Halott Krisztusával, sem a pannonhalmi festmény szerzőjének alkotásával.29 A Halott Krisztuson kívül a pannonhalmi apátság képtárából még két mű érkezett a győri bemutatóra. Az egyik ifj. David Teniers vérbő, a XVII. századi flamand festészet jellegzetességeit: a humoros hangvételt, groteszk emberábrázolást, a moralizálásra való hajlamot felvonultató Brüsszeli búcsúja, (3. kép) a másik pedig a győri születésű Hofbauer János Pestet és Budát ábrázoló, 1829-ben készült remekbe szabott rézmetszete. 3. kép David Teniers: Brüsszeli búcsú XVII. sz. közepe, o. v., 61 x 87 cm. (A Pannonhalmi Főapátság Képtárának tulajdona) A győri magángyűjtemények sorából úgy számszerűségében, mint művészeti érték tekintetében kiemelkedett gr. Széchenyi Miklós kollekciója. Róla tudjuk, hogy az előző századok egyházi témájú művei mellett előszeretettel és jó érzékkel vásárolt festményeket kortárs alkotóktól is, mint Vaszary János, Udvardy Géza, Nagy 210
