Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. III. 1903
ALMASI TIBOR ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL III. 1903 4. kép V. Kovács Zoltán: Férfiképmás, o. fára ragasztott vászon, 19,7 x 15,8 cm. (AXántus János Múzeum Petzgyűjteménye. Tanai Csaba felvétele.) 5. kép Angeli Henrik: Fiúképmás, 1857., o. k., 32,2 x 27 cm. (A Xántus János Múzeum Petzgyűjteménye. Tanai Csaba felvétele.) Zsigmond, Bruck Lajos stb. A műtárlatra a győri püspök gyűjteménye legnívósabbnak tartott kincsei közül válogatott. így kerülhetett a kiállítás főfalára „Sz. Sebestyén Cantarinitől..valóságos műremek, Keresztelő Sz. János a báránnyal olasz mestertől, anatómiai élethűséggel festve, a Sz. család, a Faust Rembrandt iskolájából, egy kis Madonna kép a velencei iskolából, egy Van Dyck (lovag), mindannyi kincse a műpártoló megyés püspöknek.”30 A győri műtárlat másik nagy egységét dr. Petz Lajos gyűjteményének bemutatott darabjai képezték. A krónikás dr. Récsey Viktor így ír ezekről: „A főorvos úr Teniers-je a pannonhalminak egy részletét szemlélteti. Egy »Ecce homo«, »Krisztus és a házasságtörő asszony« (Titian iskolájából), Pettenkofen és Unger egy-két genre képe ötlik a szemlélő vizsgáló tekintete elé és irigyli a gyűjtő szerencséjét, hogy ily műkincsek kerültek birtokába.”31 A napi sajtóban közölt művésznévsor és az 1980-ban a győri Xántus János Múzeumba került Petz-gyűjtemény leltárának összevetéséből úgy tűnik, hogy az említett alkotásokon kívül a Petz-kollekció még további művekkel is képviseltette magát a tárlaton. Ezek közül említést érdemel V. Kovács Zoltán kisméretű, öreg embert ábrázoló arcképe, (4. kép) a soproni születésű Angeli Henrik Fiú képmása, (5. kép)a XVII-XVIII. században élt olasz Francesco Albani két mitológiai jelenetet (Diana és Akteon, Orfeusz halála) megörökítő kompozíciója,(6. kép) a gyűjtemény éke, a felvidéki Izbighi Veres István hangulatos Csendélete és egy Dürernek tulajdonított metszet. (7. kép) Hogy az eredetileg 233 műtárggyal megnyílt kiállításon kiknek milyen alkotásai szerepeltek még, ehhez némi eligazítást csupán abból az egyetlen — már többször idézett —, a tárlatot részletesebben ismertető írásból kaphatunk, melynek 211
