Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
I GALAVICS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI... Oscar Kokoschka számára is.47 Maulbertschnek ez a gesztusa nem az akadémiák gyakorlatából eredeztethető, amelyben a mesterség elsajátításának egyik útja a reneszánsztól szinte a XIX. század végéig a neves mesterek műveinek másolásán keresztül vezetett. Maulbertsch nem fiatal művészként, saját egyéni stílusát keresve készítette ezt a festői parafrázist, hanem érett művészként, majdnem hatvan évesen, művészetében a stílusváltás, a lehiggadás karakteres megjelenésének időszakában. Bár a Benjamin Block oltárképére festői parafrázist készítő Maulbertsch48 alakja szellemi rokonságot mutat a Michelangelót és Tizianót másoló, átértelmező fiatal Rubensszel, de igazi rokonai a Poussin-parafrázisokat készítő Cézanne, vagy régi mesterek híres műveinek egész sorát inspiráló képi-forrásként használó Picasso voltak, s nyomukban kortárs művészek máig érő hosszú sora.49 Ebben (is) áll Maulbertsch modernsége, aki, túl azon, hogy a felvilágosodás eszméitől megérintve sokat tett azért, hogy festészetét ennek szolgálatába állíthassa,50 ráérzett arra is, hogy a ráció, a lehiggadás térnyerésével Valami végérvényesen elveszni látszik a barokk festészet szenvedélyes formafelfogásából. Parafrázisa ebben az értelemben nyitás az európai művészetben majd egy évszázad múlva teret nyerő szabad festőiség felé, s az impulzust hozzá győri tartózkodásának kép-élménye adta. JEGYZETEK * E tanulmány magyar és németnyelvű változata egyidőben készült, 2009 tavaszán. A magyar nyelvű az Arrabona számára, ez jelenik meg a mostani, 2010. évi folyóiratszámban, a német nyelvű pedig a Garas Klára 90. születésnapjára egy őt köszöntő kötetben, amely 2009 októberében meg is jelent a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű művészettörténeti folyóiratában, az Acta Historiae Artiumban (Tom. L., 2009) „Die Identifizierung einer Budapester Maulbertsch-Skizze. Mit Bemerkungen zum Schaffensprozess bei Maulbertsch (119-146) címmel. Ezt követően, 2009. november 19-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában a „Késő barokk impressziók. Franz Anton Maulbertsch és Josef Winterhaider (1743- 1807)” című kiállítás, s ugyanakkor jelent meg a kiállítás katalógusa is. E kiállítás-katalógus több szerzője a most magyarul is megjelenő tanulmányomat kéziratból már ismerte, s eredményeit a katalógustételeknél figyelembe is vette. Én azonban az ő kiállításkatalógusban megjelent írásaikat csak a magyar és német kéziratom leadása után ismertem meg, így azokra reagálni csak e tanulmány, a magyar változat lábjegyzeteiben tudok. 1 Mindhárom Szent István vázlatot kiállították a 2009-2010. évi budapesti, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Maulbertsch-kiállításon (Budapest, 2009/10, Kát. 1.12., 15. [Boda Zsuzsanna], 1.53. [Ecsedy Anna]), csakúgy, mint a győri székesegyház szentélymennyezetképéhez készült és Szent Istvánt is ábrázoló mennyezetkép vázlatait, a berlini és az eddig ismeretlen New York-i vázlatot is (Kát. 1.16., 17. Boda Zsuzsanna). Az említett falképekről Garas 1960, továbbá a falképek új felvételeivel Haberditzl 2006. 2 Lásd erről épp Maulbertschnek a magyarországi Tállya plébániatemplomába készült Szent Vencel oltárképe kapcsán Galavics 1996, és Galavics 1997. Ugyanott utalással a magyarországi Szent Lipót ábrázolásokra is. Ha osztrák területeken a magyar szent király önálló barokk kori ábrázolásával találkozunk, mint pl. Deutschaltenburgban Szent István felajánlja a koronáját oltárképpel, akkor annak magyarországi megrendelője van, ez esetben gróf Koháry István. (Szilárdfy 1999, 71-72.) 3 Wien, Albertina. Ólomvessző, toll és biszter, 47x42,4 cm, Inv. Nr. 14.582. (Garas 1960, Werkverzeichnis Nr. 228.) 191
