Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán

ARRABONA 2009.47/ 1.

TANULMÁNYOK

4 Bartsch 1794,178. Idézi Garas 1960, Dokumente CLII. De Ligne herceg 1792-ben halt meg, s 1794-ben Bartsch a gyűjtemény árverésére állította össze a katalógust. (Rieger 2009, 24.)

5 Garas 1960, 88-89., Dokumente XXXVI., Szmrecsányi 1937, 274. nyomán. A levelet író püspöki építész Fellner Jakab volt. A régi egri székesegyházban (lebontották az 1830-as években) 1768-ban J. L. Kracker készített falképeket, s később oltárképeket is. A főoltárkép ugyanott F. Wagenschön (1767) munkája volt. (Jávor 2004, Kát. 207, 237-238., 354.)

6 Maulbertsch komáromi művei (Garas 1960, Werkverzeichnis 127.) először az 1764-es a komáromi földrengésben pusztultak el, amikor a jezsuita templom boltozata is összeomlott, majd a XIX. század közepén, amikor a Maulbertsch vázlatai nyomán Kracker által 1770-ben újra megfestett barokk kori „rekonstrukció” is tönkrement. — A jezsuita Annuarium (ÖNB Handschriftensammlung) leírását először Cincik (1938) közölte, s átvette Garas Klára (Garas 1960, Dokumente XXV.), továbbá németre fordítva Haberditzl 2006, 182-183. és Dachs 2003, Bd. I. 131-132. is. Ecsedy Anna a Maulbertsch kiállítás katalógusában (Budapest 2009-2010,187-189. Kát. 53.) az 1760. évi komáromi falkép-leírás új értelmezésével meggyőzően érvelt amellett, hogy a rajz a komáromi jezsuita templom mennyezetképéhez készült. De nem 1759-60-ban, amikor Maulbertsch Komáromban a mennyezetképet festette, hanem inkább 1770 körül, amikor az 1763. évi földrengésben elpusztult mennyezetképet— Maulbertsch vázlatai alapján — Johann Lukas Kracker újrafestette.

7 A korona átadása Szent Istvánnak. Olaj, vászon, 67.6 x37,5 cm. Kiállítva: Augsburg, Barockgalerie, a Bayerische. Staatsgemäldesammlungen letétje, Inv. Nr. 10030. Lásd Budapest 2009-2010, Kat. 12. (Boda Zsuzsa) 1752 körűire datálva.

8 Tintelnot 1951, 215. T. VII. Cáfolata: Garas, 1960, 35. Maulbertsch pápai és a szombathelyi tevékenysége három illetve négy évtizeddel későbbi, mint az augsburgi vázlat. A festő sem Pápa, sem Szombathely számára nem festett Szent István képet, ám Garas Klára Maulbertsch-kutatásai előtt a festő magyarországi tevékenységéről modern, forráskiadással kísért feldolgozás csak a pápai (Pigler 1922) és a szombathelyi (Kapossy 1922) műegyüttesről állt rendelkezésre. — Nem ez az egyetlen, a bécsi akadémiai festők köréből származó Szent István vázlat, amelyhez mindeddig nem sikerült oltárképet kötni vagy meghatározni, hogy hová is készülhetett. Ugyanilyen Franz Sambach Szent István koronafelajánlását ábrázoló vázlata (1770 körül, árverezve a Dorotheum Wien 1962. december 4-i árverésén, Auktionskatalog Nr. 94., képét közli Szilárdfy 1999, 77., 11. kép).

9 A későbbi feldolgozások is e meghatározás körében maradtak. Hubert Hosch (Langenargen 1994, 238-239. Kat. III. 8.) teszi kissé korábbra, 1752 körűire.

10 Langenargen 1984,10. Maulbertschként (Garas Klára), színes képpel. A kompozíció a Maulbertsch-monográfia (Garas 1960) katalógustételei közt nem szerepel, a szerző ekkor még F. I. Leichernek attribuálta. (Garas 1958,103., 154.) Lásd még Budc »est 2009-2010, Kat. 1.11. (Boda Zsuzsa)

11 Dubniczay kanonoknak (fl766) Veszprémben ma is áll a palotája, s fennmaradt végrendelete is, amelyben képeit, könyvét, ezüstneműjét, az általa őrzött ereklyéket a zirci ciszterciekre hagyta. (Veszprém Megyei Levéltár, Zirci Ciszterci Rend Levéltára, /Archívum Vetus C 625.) 1759-től maga is Zircen élt, 1763-ban veszprémi kanonokságáról is lemondott, mert nem jött ki püspökével. (Lászay 2007; korábban Aggházy 1937, 23., 62-63.) A sümegi falképekről legújabban: Haris Andrea („Istae fabricae a Martino”. Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei, in: Budapest 2009-2010,13-29.), aki Maulbertsch és Padányi Bíró Márton kapcsolatfelvételekor, mint lehetséges közvetítőre a jezsuita rendre utalt, amellyel Padányi Bíró Márton jó kapcsolatokat ápolt. Maulbertsch néhány évvel korábban dolgozott a jezsuiták számára: 1753-54-ben a bécsi, az Am Hof-on álló templomukban az egyik kápolna mennyezetképét festette ki. A szerző emellett fölvetette Padányi Bíró Márton bécsi ágensének, Bernáth Györgynek közvetítő szerepét is.

12 Olajfestmény, vászon, 31x19,5 cm, ltsz. 6332. Magyar Nemzeti Galéria, Régi magyar gyűjtemény.

192