Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Domonkos Ottó: Magyarországi festőcéhek III. Pecsétek, címerek, céhedények, céhládák
DOMONKOS OTTO MAGYARORSZAGI FESTOCEHEK III. ... egy-egy madáralak. Az ősi (Uralt) fläming név pecséten való előfordulása egyedülálló, hiszen a XVII. században már mindenhol a Schön- und Schwartzferber név volt használatos. Csak a véletlennek köszönhetjük e pecsétlenyomat felbukkanását.2 (2. kép) A Szepességben Lőcse, Késmárk, Eperjes mestereinek létszáma annyira növekedett, hogy az 1601-ben köztük lezajlott vita 1608-ban városközi egyesülésben végződött, és hatáskörüket az egész Felső-Magyarországra, sőt a bányavárosokra is kiterjesztették. Pecsétjük létezéséről az 1794. február 20-án kelt jegyzőkönyvből értesülünk: „Ein Silbernes Sigel mit No. 1608 bezeichnet. Detto ein Mesingenes Sigel zwar unbrauchbar. Ein eben Haupt Zunft Sigel welches Her Ober Meister in Hände hat. Von Eisen mit einen Silber Platten, detto. Do. Eine Sigel Presse.” Sajnos az itt említett első pecsétjük sorsa ismeretlen, miként a használhatatlan réz pecsétjük sem maradt fenn. A „Haupt Zunft Sigel” ezüst lemezbe vésve és vas nyélre forrasztva azonban ma is a lőcsei városi múzeum tulajdonában van. Felirata: SIGEL.DES.OBER.KREIS.К (ÖNIGEN).UNGERN. S(ÖHN). V(ND). SCHWARTS. FERBER — a felső-magyarországi festők pecsétje. Évszáma ugyan nincs, de bizonyosra vesszük, hogy az 1715-ben nyert, megújított privilégiummal egyidős.3 (3. kép) A Felső-Magyarországi Kapitányság székhelye ebben az időben Kassa volt, de festőcéhük csak 1815-ben vált önállóvá, mesterei a lőcsei főcéh hatáskörébe tartoztak. Az 1715-ös keltezésű céhlevelet Lőcse város tanácsa 1716. február 14-én fogadta el és hirdette ki. Ezt az évszámot örökítették meg a festett céhláda homloklapján pajzsba foglalva. A bal oldali pajzson egy festőüst beépített kádja fölött az ún. tokairól a kifőzendő nyersvászon lóg le.4 A háttér barna alapszínén négyzethálós mintázat látható, szinte a nyomott textilek hatását keltve. (4. kép) A lőcsei városközi céh főkönyve, melyet 1676-ban díszes címlappal Zechen- Buch néven kezdtek írni, 330 mester nevét tartalmazza, akiket 1608-as évtől kezdve 1869-ig vettek fel soraikba. (24. kép) Az eperjesi mesterek létszámának emelkedése, vonzáskörük fokozatos kiterjedése arra késztette a vezetőséget, hogy önálló testületet alakítson. Ennek érdéг. kép A bécsi főcéh pecsétje. Felirata: DER FÄRBER HANDWERCK DIE FLÄMING GENANT 1638. 3. kép A lőcsei főcéh pecsétje. Felirata: SIGIL.DES.OBER.KREIS.K.VNGERN. S. V. SCHWÄRS.FERBER. 1716. 135
