Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG .... írásunkat egy szimbolikus jellegű, de város és a vármegye közötti feszültséget tovább szító sérelem ismertetésével zárjuk, amely után a ’48-as forradalomig — a régiek árnyékában — újabbak már nem törtek felszínre. Az új feszültség az 1847. augusztus 20-ai, Szent István nap megünneplése okán robbant ki. Csonka Károly jelentése szerint a pályaudvaron — bár ő az ünnepségre meghívta az állomásfőnököt is — „az egész Magyar haza által különösen megülni szokott Szent-Istvány király napján minden cselédjeit botrányos, ’s zörgös munkával látván foglalkozni”, felszólította ugyan a pályaudvar vezetését a munkálatok azonnali félbehagyására, de a tiszt „ezen hiv. felszóllitását megvetve cselédjeit olly botrányos munkával napestig foglalkoztatta, ’s végre hogy a’ brucki lakosok is magyar földön fekvő birtokaikon mezei munkával dolgozának.”108 Látható, hogy a forradalom előestéjén a Szent István ünnep már egyértelműen egy politikai töltetű magyar nemzeti ünnep alakját öltötte, amiben az osztrákok — hittől és katolicizmustól függetlenül — nem kívántak részt venni. A viszály tanúságait a fejezet elején olvasható mottók foglalják össze a legjobban. Bruck-Újfalu jogi helyzetét sem az 1556-os, sem pedig a későbbi törvények nem rögzítették egyértelműen, emiatt Bruck tulajdonosi státusa és Újfalu puszta közjogi helyzete a rendi időszakban mindvégig bizonytalan maradt. Elemzésünkben igyekeztünk az így előállt konfliktushelyzeteket bemutatni, ezáltal a rendi gondolkodásmód sajátosságait felfedni: a rendi jog nemcsak vertikálisan, a társadalmi csoportok, tehát az eltérő rendi minőségek között tett különbséget, hanem horizontálisan, a földrajzi térben is. Utóbbi képezte azt az alapot, melyre a rendi társadalom a maga nyers, nagyon egyértelmű megkülönböztetéseivel ráépült. JEGYZETEK 1 Jankovics Antal főügyész jelentése. MmL IVA 502b 764/1847 (Magyaróvár, 1847.03.06.) 2 Jankovics Antal főügyész jelentése. MmL IVA 502b 764/1847 (Magyaróvár, 1847.03.07.) 3 Idézet Bruck város Moson vármegyéhez írt, 1846 márciusában keltezett leveléből. MmL IVA 502b 775/1846 4 Jóllehet e tanulmányban Bruckra összpontosítunk, tudomásunk szerint azonban más külhoni birtokosoknál is előfordultak jogértelmezési viták, melyek a mindennapokban általában szintén az adófizetés kapcsán kerültek felszínre, mint például a rohraui uradalom jobbágyainál. Ők is birtokoltak magyar oldalon telkeket, s az ő esetükben is gond volt a pontos adófizetéssel (500 ft/év). Mivel az uradalom joghatósága nem terjedt át a határon, a vármegyéhez folyamodott, hogy kérje — korabeli nevén — a Bécs-Erdőaljai Kapitányságtól (Viertel Unter dem Wiener Wald) az adó katonai úton történő behajtását. (MmL IVA 502a/72 374/1826 [1826.03.16.]) A vármegye így is tett, az alsó-ausztriai hatóság válaszában azonban azt írta, „hogy a mint a tapasztalás bizonyittya, Austriában is igen kevés sikere vagyon a Katonai Executioknak, az adó bé hajtására”, ezért szerintük sokkal hatékonyabb eljárás lenne, „ha a hátra lévő adót úgy véteti meg a Vármegye a Rohrauiakon, hogy terméseiket el-véteti”. (MmL IVA 502a/73 1168/1827 [1827.07.05.]) Mivel ez esetben az osztrák hatóság is támogatta az adóbehajtást, a rohrauiaknak nem volt más választásuk, mint adósságuk rendezése, amiből már 1827 augusztusáig 404 ft 36 kr ezüstpénzt az uradalom át is adott a vármegyének. (MmL IVA 502a/73 1364/1827 [1827.08.06.]) 5 MmL IVA 502b 775/1846 125 ■ I
