Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)

ARRABONA 2009.47/1.

TANULMÁNYOK

6 Bár a két ország határa a Lajta folyó volt, a határövezetben több vitatott terület is létezett, így a Pozsonnyal szemközt fekvő „flancsendorfi” puszta egy része, a Hainburg-Nemesvölgy közötti Nagyerdő, a körtvélyesi régi vámhíd melletti prellenkircheni rét, a gátai út és a wankheimi malom közötti rét, Bruck Mühlau nevű Lajta-szigete és a malmot hajtó Lajta-ág. A vitatott területek egykor Magyarországhoz, illetve Moson vármegyéhez tartoztak, ezért a földesurak és a vármegye újra és újra megpróbálták régi jogaikat e területek felett érvényesíteni. (MmL IVA 502a/80 1310/1833 [1833.07.08.]) Az ország határainak pontos kijelölése többek között emiatt is volt országgyűlési bizottságok évszázadokon átnyúló feladata: vö. Mária Terézia 1741. évi dekrétumának 53. cikkelye, Mária Terézia 1751. évi dekrétumának 26. cikkelye, Mária Terézia 1764-65. évi dekrétumának 16. cikkelye, az 1840. évi 32. te. (= Moson vármegye és Bruck városa közötti határbeli kérdés elintézésére országos biztosság neveztetik). Utóbbi törvény előzménye az az 1832/36. évi országgyűlésre megfogalmazott Moson megyei követutasítás, miszerint Bruck ausztriai része „ne a’ két malom zugójában lefolyó víz által, hanem maga a’ Lajthafolyó által választassék el e’ megyétől”. (Csepcsányi Gábor jelentése — MmL IVA 502a/94 1019/1843 [1843.04.06.]) A Moson megyét érintő határviták részletes ismertetését lásd ugyanitt, továbbá Sőtér 1897.

7 Az alsó-ausztriai Bruck a XIX. század közepén 327 házból álló, 3050 lakosú kisváros volt. Bruck-Neudorf, a hozzávetőleg 2000 holdas puszta lakott része gyakorlatilag összenőtt Bruckkal. Kevesen lakták, 1785-ben 13, 1790-ben 29 adózó családfőt írtak össze. (MmL IVA502j/6 407/1785, Ш. 1449/1790.) A területen szántók, rétekés erdők voltak, továbbá valamennyi szőlő. (Az átlagos évi termés a XIX. század közepén 1460 akó bor volt.) A város termőterületének jelentős része a Lajtán inneni területre esett. A város lakói az 1850-es évek elején évi átlagban 49.230 mérő gabonát termesztettek. A 3282 hold 1335 uöl szántóból 1856 hold 726 döI osztrák, 1426 hold 609 öl pedig a magyar oldalon volt. A város 300 hold 517 nölnyi legelője teljes egészében, a 73 hold 1027 aöl szőlőből pedig 20 hold 750 döI feküdt magyar területen. A városi erdő, mely 298 holdat tett ki, és közvetlenül egybekapcsolódott gróf Harrach erdejével, teljes egészében Magyarországon volt. Vö. Klose 1855,5-7., 12. Bruck-Neudorfban a kisebb lakóépületek mellett az 1850-es évek elején gr. Harrach nagy malma, a kastély, a szövőgyár, egy városi fogadó, gr. Harrach útvámja, a városi pályaudvar, 1 kávéház sörözővel és 1 dohány- és rövidáru kereskedés állt. Ezeken kívül 1785-ben egy temetőt is kialakítottak, de a gyakori elöntések miatt 1845-ben felszámolták. Vö. Klose 1855, 13., 26.

8 A város megfogalmazásában: „Századok múltak, és a’város fent érintett Jószágának nyugodt birtokában vala, és attól más terheket nem viselt, mint ollyanokat, a’ mellyekkel más birtokos Nemes is kötelezve volt.” MmL IVA 502j/7 890/1840 (Pozsony, 1840.05.03.)

9 Vö. MmL IVA502a/64 928/1818 (1818.08.26.) Azok a bruckiak, akiknek a magyar oldalon volt szőlőjük, minden telek (Grund) után 2 3A akó bort vámmentesen hozhattak át, efelett minden akó után 1 forint vámot kellett fizetniük. Vö. Christelbauer 1920, 27.

10 Vö. MmL IVA 502j/7 229/1821 (1821.02.26.)

11 Magyar Törvénytár 1526-1608, 419. Az említett törvénycikk mellett a királyi adománylevél külön is rendelkezett arról, hogy „a’ nevezett Város minden rendes és rendkívüli Adóhoz és egyébb terhelthez járulni köteles legyen”. (Csepcsányi Gábor főügyész jelentése. MmL IVA 502j/7 570/1838 [1838.04.18.])

12 MmL IVA 502a/96 1067/1845 (1845.05.07.)

13 Vö. pl. A brucki vám bérlői kérték a vármegyét, emlékeztesse a várost, azzal, hogy Újfalu az ő tulajdona, „azért meg nem szűnt magyar országhoz tartózandó lenni”, s bár királyi engedéllyel megvehette ugyan a pusztát, „de az ország arra nézve törvényhatóságát fen tartotta”. Ebből az is következik, hogy a brucki polgárok itteni birtokaik után Moson vármegyéhez adóznak és minden jogi ügyben a vármegye törvényhatósága az illetékes. Ezzel a vármegye is teljes mértékben egyetértett, ti. „Pruk várossának, melly az Hazai al-126