Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK 68 Véleménye szerint ez az ornamentális elem nem jellemző a szaltovói kultúrára. (Bálint 2004, 184., 190-192.) 69 A kazárjai fémedényművesség összefoglalása: Bálint 2004, 237-241. 70 Gabyev 2005,149. Ez utóbbi X-XII. századi keltezéssel. 71 Marsak elemezte a magyar és a közép-ázsiai fémművesség kapcsolatait is. (Marschak 1986,344-347.) Mesterházy Károly a tarsolylemezek körének nevezett stílus Kárpát-medencei gazdagságának hátterében nagyobb számban a magyarsághoz csatlakozott szamarrai mestereket sejt. (Mesterházy 1998,156.) 72 Többek között a honfoglaló magyarok régészeti emlékanyagának kutatásában is megfigyelhető kelet felé irányultság — „keletpreferencia“ — módszertani jellegű összefoglalása: Bálint 2004, 246-252.; a kérdéshez továbbá: Révész 1998, 523-524. A keleti analógiák keresése azonban minden bizonnyal szükségszerű, hiszen a honfoglalás után a magyar műveltség alapjellege — a X. század első felében legalábbis — még a keleti arculatú lehetett. (Fodor 2006, 91-93.) 73 A magyar jellegű leletek kijevi jelenlétének magyarázatául felmerült a kutatásban, hogy Kijev városában magyar ötvösök is dolgoztak. (Fodor 1994, 51-54.) Ennek lehetőségét Bóna István sem zárta ki. (Bóna 1996, 24.) A Kazár Kaganátuson belül dolgozó, majd a magyarok szolgálatába álló, később Kijevben maradt és dolgozó ötvösökkel Mesterházy Károly is számol. (Mesterházy 1997, 48.) Szkeptikusabb álláspontot képvisel Bálint Csanád, véleménye szerint kérdéses, ha valóban számolhatunk is Kijev környékén maradt magyar ötvösökkel, azok művészeti önállóságukat fenn tudták-e tartani a X. század második feléig. (Bálint 1994, 42.; Bálint 2004,192.) Bóna István meglátása szerint a magyar művelődés visszahathatott a keleti steppék irányába. (Bóna 1996, 25.) A Kárpát-medencei magyarság kelet-európai export-tevékenységét elutasítja: Bálint 2006,317. Ehhez továbbá: Fodor 2005b; Kovács 2003, 227-234. 74 Összefoglaló módon pl.: Bóna 1985; Szőke 1992; Szőke 1994, Szőke 1996; Szőke 1999. 75 Ebben szerepet játszhat az Ottó-kori művészet antikvitás felé történő fordulása is. Ehhez: Siede 2000. 76 A kereszt készítési helyét illetően megoszlanak a vélemények. 77 A 734-ben elhunyt türk kagán, Bilge aranykoronáján ugyanúgy megtalálható az alap poncolt kitöltése, mint egy 800 körül, Szt. Ninian szigetén (Shetland) elrejtett kincslelet ezüsttálján. 78 „[...] az általunk ismert és tanulmányozandó leletek, kulturális elemek egyáltalán nem feltétlenül azon kultúra szerves produktumának tartandók, ahol azok tényegesen napvilágot láttak. [...] legtöbbször kulturális búvópatakokkal van dolgunk: hasonló, vagy azonos tárgytípusok és főleg ornamentikái elemek váratlanul és népvándorlások, közvetlen kapcsolatok nélkül is, a keletkezési helyüktől akár 1000 km és/vagy évszázadok távolságában is fölbukkanhatnak!“ (Bálint 2004, 37.) 79 A város azonosítását illetően megoszlanak a vélemények: Makk-Szádeczky 1994,111.; Czeglédy 1995, 34.; Kmoskó 1997, 209., 833. j.; Polgár 2000, 200-201.; Bóna 2001, 12-13.; Göckenjan-Zimonyi2001, 74., 100. j.; Zimonyi 2005,248-249. 80 A halotti obolus adásának szokása kapcsán Kovács László utalt annak lehetőségére, hogy a magyarság körében ennek a szokásnak az átvétele Bizáncból származhat, de nem a Balkánon kerersztül, hanem azzal még keleten, a Fekete-tenger északi partvidékén ismerkedhettek meg. (Kovács 2004, 46^17.) 81 Más kérdés, hogy egy ötvös munkája során minden eljárást alkalmaz-e, melyeket ismer, hiszen tevékenységét különböző tényezők befolyásolhatják. 82 „Az indavirág Kárpát-medencei továbbélésének bizonyítékai az ún. morva lemezgombok, amelyeken ugyancsak előszeretettel alkalmazták az egyértelműen a késő avar korba visszanyúló virágmotívumot“. (Szőke 2001, 116.) 83 „A Kárpát-medencei 10. századi magyar sírokból származó valamennyi darabot morva készítménynek tartjuk.” (Mesterházy 2000, 214.) Szőke Béla meglátása szerint a morva fémművesség magyarságra gyakorolt hatása elenyésző lehetett. (Szőke 1962, 100.) Báint Csanád pedig így fogalmaz: „Annak gondolata — okkal — senkiben sem merült fel, hogy a legszebb 10. századi magyar ötvöstárgyakon látható díszítést a 9. századi morváktól származtassa.“ (Bálint 2004,192) Pontos párhuzama nem ismert a tiszaeszlár-bashalmi függőnek sem, azonban ez valószínűleg Kárpát-medencei készítmény lehet, díszítése, annak technikai kivitele, valamint a foglalatok kialakítása alapján, melyek megtalálhatók más honfoglalás kori tárgyakon is. 84 A honfoglalás nyilván nem légüres térbe való benyomulást jelentett (Tomka 2000, 66.) AIX. század második felétől fejlett kézművesség meglétével számolhatunk a mosaburgi központban, ezek az ötvösök a magyar honfoglalás után is tovább termelhettek. (Müller 1994; Müller 1996, 137.; Szőke 1994, 81-82.) Ennek esetlegesen magyarságra gyakorolt hatása azonban ismeretlen. 85 Mérlegelendő a honfoglalás kori anyagi kultúra kapcsán az imitatio imperii (Vierck 1981) jelensége is, noha ennek hatása egy ornamentális elem átvétele esetében kevésbé valószínű.
