Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVATH CIPR1AN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... 86 A Kárpát-medence X-XI. századi kereskedelmét a régészeti leletek alapján Mesterházy Károly elemezte. (Mesterházy 1993) 87 A bizánci hatás nem mindig a tárgyakban, hanem ötvöstechnikák átvételében is megnyilvánulhat. (Vida 2005, 237.) 88 Ennek nagyságát tekintve megoszlanak a vélemények: Makk Ferenc (Makk 2005, 232.) szerint a magyarok bizánci zsákmánya esetleg elérhette az avarok által megszerzettét, míg Garam Éva (Garam 2005, 248.) szerint nagyságrendekkel maradt el attól. 89 Pl. Dienes 1970, 8-9.; Kovács 1996,112.; Szentpétery-Kemy 1999, 235.; Bálint 2000,345. Ezt anyagvizsgálat is megerősítheti: Kóbor 2004. Más véleményt képvisel Marosi Ernő: „Szinte hihetetlen, hogy minden zsákmány kivétel nélkül a pusztítás áldozata lett, minden nemesfém a tarsolylemezeket készítő ötvösök olvasztótégelyeibe került volna.” (Marosi 1997,162.) Lehetséges, hogy a zsákmány egy részét kitevő luxuscikkek közül többet arab kereskedők vásároltak fel (Kovács 2001,13.); vagy e nemesfémek külkereskedelmi tevékenység alapjául szolgáltak. (Bálint 1983) A morva díszgombok talán azért nem kerültek beolvasztásra, mert értéktelenebb nyersanyagból készültek? Netán ízlésbeli okai voltak? 90 Dienes István úgy vélekedett, hogy a magyarok ötvösei részben idegenek lehettek. (Dienes 1972,35- 36.) Feltevéséhez csatlakozott Kristó Gyula is (Kristó 1995, 202-203.) Mesterházy Károly arab ötvösök jelenlétével számol a honfoglaló magyarság mestereinek körében. (Mesterházy 1997, 48-49.) Takács Miklós véleménye szerint a mesterségeknek megvolt a saját, belső utánpótlásuk, nincsenek adataink arra vonatkozólag, hogy a magyarok tömegesen raboltak volna maguknak mestereket. (Takács 1997, 192.) Amennyiben azonban megfizették őket, nyilván önként is jöttek. Ha e gondolat helytálló, az felveti a Bálint Csanád által az avar kézművesség kapcsán megfogalmazott kérdést, vagyis, hogy egy nép ötvösségen belül mely jegyek ethnospecifikusak, s melyeket közvetítettek idegen mesterek, műhelyek? (Bálint 1995, 308.) 91 „[...] a 10. századi magyarok esetében — Bizánc időközben bekövetkezett területvesztései következtében — már nyilvánvaló, hogy mindaz a hatás, ami a birodalom irányából érhette őket, csakis délkelet felől, a Balkánon keresztül érkezhetett.“ (Bálint 2004a, 39.) 92 Szeretém megköszönni BollókÁdám (MTA-RI), Fodor István (MNM), Langó Péter (MTA-RI) és Révész László (MNM) hasznos tanácsait, melyek segítettek mondandóm árnyaltabb megfogalmazásában! 73
