Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVATH CIPRIAN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK... dencébe költözött népességnél rendkívül gyér, vagy hiányzik. Ha mégis megvan — mint pl. a honfoglalás korában —, nem az egész népesség anyagi kultúráját, csupán az elitét tükrözi. (Istvánovits-Kulcsár 2001, 24.) Sajnos azonban nem nevezik meg, hogy mely sírokra vagy leletekre gondolnak. 51 A kulturális változás mértékéről és a folyamat megindulásának időpontjáról megoszlanak a vélemények: Kürti 1996a, 160-161.; Bóna 1979, 44-45.; Bóna 1996, 25.; Fodor 2006, 91-93. 52 Mesterházy Károly véleménye szerint a honfoglalás kori ötvösművészet nem igényelt nagy szakmai tudást. (Mesterházy 1997,48^19.) 53 A dolgozatban szereplő fegyvereken kívül az alábbi bronz, ezüst vagy arany szerelékkel vagy szerelékekkel felszerelt példányokat ismerem: Csongrád-Vendelhalom 17. sír (Párducz-Tary 1939, 191., II. t.); Gnadendorf (Révész 2006, 7-16.; Tobias 2006, 12-16.), Karos-Eperjesszög III/11. sír (Révész 1996, 35., 122-123. t.), Kassa-vidéke (Kosice, SÍ.) (Révész 1996d, 396-397.), Tarcal-Rimai dűlő (Révész 1996g, 122., 2. kép), Tiszafüred-környéke (Fodor 19961, 289-290., 1. kép), Tiszasüly-Éhhalom (Madaras 1992, 79., II—IV. t.), Zemplén-Szélmalomdomb (Zemplín, SÍ.) (Budinsky-Kricka-Fettich 1973, 31-33., Abb. 8, 30-32.), továbbá Kiszombor-C temető 37. obj. (Langó-Türk 2004a, 206). 54 Díszített tarsolylemezek, a már említett poncolt hátterűeken kívül: Báránd-Belterület (M. Nepper, 2002.405., 253. kép), Dunavecse-Fehéregyháza (Kada 1912), Eperjeske 2., 3. sír (Fettich 1937, 79-80., LVIII, LIX. t.), Galgóc (Hlohovec, SÍ.) (Fodor 1996e, 389., 1. kép), Karos-Eperjesszög 11/29. sír (Révész 1996, 21., 42. t.), Kiskunfélegyháza-Radnóti M. u. (Horváth 1996b, 332-333., 1. kép), Rakamaz-Strázsadomb A sír (Fodor 1996f, 113., 1. kép), Rétközberencs-Paromdomb (Dienes 1986, 54. kép), Szojva (Szvaljava, Ukr.) (Fodor 1996g, 177-178., 1. lép), Szolnok-Strázsahalom (Fodor 1996h, 282-284., 1, kép), Tarcal-Rimai dűlő (Révész 1996g, 121., 1. kép), Túrkeve-Ecsegpuszta (Szabó 1980a). 55 Szigeti Judit 1997-ben a tárgytípus 56 lelőhelyét gyűjtötte össze. (Szigeti 1997, 23-31.) Az újabb feltárások nyomán további hajfonatkorongok kerültek elő: Balatonújlak-Erdő-dűlő 15, 17. sír (Siklósi 2004, 31-34.), Szentes-Derekegyházi oldal 5. sír (Langó-Türk 2003, 8., 6. kép), Harta-Freifelt 3. sír (Kustár-Langó 2003, 21-24., 9. kép), továbbá Níregyháza hátára (Istvánovits Eszter-Jakab Attila: Új X-XI. századi leletek Nyíregyháza határából. Előadás a Magyar Nemzeti Múzeumban, a X-XI. század újabb kutatási eredményeiről rendezett konferencián). 56 Bizonyos mesterségeknél, melyekhez az adottságok és a szakértelem egybeesett — pl. fazekasság, vasművessség —, több kutató is számol azok esetleges továbbélésével. (Gömöri 1994; Bóna 1996, 37.) 57 A zalakomár-lesvári-dűlői 42. sírból másodlagos helyzetben előkerült, poncolt hátterű, aranyozott bronz phalera földbe kerülése a IX. század közepére tehető. (Szőke-Vándor 1983, 77.; Szőke 1996a, 111.) Szalontai Csaba meglátása szerint a IX. század közepére szűntek meg a korábbi avar ötvöshagyományok, s kihalt az az utolsó generáció is, mely e hagyomány utolsó termékeit viselhette. (Szalontai 1992, 330.) Az öveket hozva példának hasonlóképp vélekedik Szőke Béla Miklós is. (Szőke 1994, 80.) 58 A közöletlen leletet Langó Péter (MTA-RI) és Révész László (MNM) szívességéből ismerem, amiért ez úton is köszönetemet fejezem ki! 59 A kérdéshez továbbá: Bálint 1985; Bálint 2004a; Langó-Türk 2004,377-403. A magyar-bizánci kapcsolatokhoz: Makk 1996a; Makk 2001. 60 A Kárpát-medence kora középkori régészetében felbukkanó „mi a bizánci?” — egyenlőre megoldatlan — kérdéséhez: Bálint 2004a, 39^11. 61 Vö: Darkevic 1975; Bank 1978a. “A [háttérkitöltő - H. C.] poncolás egy fajtája [...] Bizáncban is megtalálható a 10. században [...] de a 11. században eltűnik, kivéve a keleti részeken [...]”. (Kiss 1996, 218.) 62 Ez a fajta poncolás ritkábban megtalálható a honfoglalás kori leletanyagban is: az aldebrő-mocsárosi 20. sírból származó hajfonatkorongpáron (Révész 1996a, 383.), valamint a karos-eperjesszögi III/5. sírból származó korongokon (Révész 1996, 34., 114. t.) töltik ki leginkább „háromszög“ alakú poncok az állatok testét, melyeket valószínűleg egy vésőszerű poncoló ferde beütésével hoztak létre. 63 Kiss 1997, XI. vagy kora XII. századi keltezéssel. Ugyancsak a X/XI. század fordulóját jelöli meg annak készítését illetően Fodor István (Fodor 1996c, 135.) és Érszegi Géza (Érszegi 2000, 603.) is. 64 A korábbi kutatástörténet áttekintésével, összefoglalóan: Keszi 1999. 65 A középkori bolgár hadművészetet ért hatások között a szerző a magyarok szerepét is felveti: Jotov 2002, 136. 66 A gomb Stanislav Stanilov véleménye szerint a lelet régebbi darabja, azt a IX. századra keltezi. (Stanilov 2006, 204-205.) 67 A bolgár leletanyaggal kapcsolatban több közleményre Bollók Ádám (MTA-RI) hívta fel a figyelmemet, segítségét ez úton is köszönöm! 71
