Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVATH CIPRIAN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... 26 A honfoglalás kori ornamentikához: Fodor 1979; Fodor 1996; Mesterházy 1997; Mesterházy 1998; Mesterházy 2005; Mesterházy 2006; Bollók 2006. A galgóci (Hlohovec, SÍ.) tarsolylemezen látható egybe fonódó indák más szempontú megközelítése: Rimóczi-R. Hamar 1995. 27 Marosi Ernő véleménye szerint a honfoglalás kori végtelenbe szövődő kompozíciók alapmotívumának nem maga a palmetta, hanem az azt hordozó inda látszik. Ehhez képest másodlagosnak tűnik az a típus, melyen a hálót nem az indák, hanem az egymással érintkező palmetták levelei alkotják. (Marosi 1997, 164.) 28 A növényi ornamensek elnevezésére többnyire a palmetta kifejezés terjedt el a kutatásban, az azonban vita tárgya maradt, hogy ezek a növényi minták hordoztak-e valamilyen gondolati tartalmat (Fodor 1996, 32-36.; Fodor 2001a, 222-223.; Fodor 2005,12.), vagy az ornamentika körébe sorolhatók. (Marosi 1997,163.) Köztes álláspont: Mesterházy 1998,159. 29 Az állatábrázolásos tárgyakhoz pl.: Révész 1997,432-441.; Fodor 1980; Fodor 1999; Trughly 2003; Bálint 2004,135-140. 30 A bécsi szablyán és a tiszabezdédi tarsolylemezen láthatók állatok. E két tárgy hasonló vonásaihoz: Erdélyi 1994, 132.; Fodor 2001, 13. 31 Pl. Kenézlő-Fazekaszug (László 1955, 183.), Kiszombor-B temető (Bálint 1991, Taf. LXL), Soltszentimre (László 1943a, 111-122.). 32 Hasonló megoldás látható egy bolgár területről származó szablyafüggesztőn. (Jotov 2004, 71-73., Obr. 33.) 33 A levél erezetét záró egy vagy három pontot Hampel József a tengely irányjelzőjeként határozta meg. (Hampel 1900, 813.) Fettich Nándor a szolyvai tarsolylemez kapcsán utalt a hármas pontoknak a lemez hangsúlyos helyein lévő elhelyezkedésére. (Fettich 1937, 78.) A palmettaleveleken és indákon feltűnő háromszög alakban elhelyezkedő pontok Boris Marschak szerint a közép-ázsiai szogd ötvösművesség jellemzői voltak. (Marschak 1986, 51-52.) Fodor István véleménye szerint e hármas pont a honfoglaló magyarság művészetét ért, arra legnagyobb befolyást gyakorló szogdiai fémművesség hatására jelent meg a magyarság ötvösművészetében, annak legkorábbi rétegére jellemző. Kijev környéki megjelenését pedig magyar közvetítés lehetőségében látja. (Fodor 1994, 58-59.; Fodor 1996, 33-34.; Fodor 1996g, 117.) A hármas pont széles körű elterjedtségére Mesterházy Károly hívta fel a figyelmet, mely véleménye szerint a magyarsághoz valószínűleg arab közvetítéssel került. (Mesterházy 1998, 148-149.; Mesterházy 2006, 223.) 34 Feltűnik az egyik geszterédi markolatgyűrűn is, ám érdekes módon azon, amelyik mintázatának hátterét nem borítják körponcok. Megtalálható több tarsolylemezen is: Karos-Eperjesszög 11/29. sír, Kiskunfélegyháza, Szolyva, továbbá a tiszabői hajfonatkorongon és a zempléni csészén. (Révész 1994, 353., 3. j.) 35 Ez azonban természetesen még nem ad megfelelő alapot arra, hogy ezeket a tárgyakat egy műhely termékeinek határozzuk meg. 36 Nasr ibn Ahmed 912-920-ban és 917-18-ban vert dirhemei, Ismail ibn Ahmed 893-94-ben vert dirheme, Ismail ibn Ahmed érmének korabeli utánzata, valamennyi átfúrva. Berengár rex (888-915) átfúratlan, Berengár imperátor (915-924), Ahmed ibn Ismail 910-11-ben vert dirheme, Ismail ibn Ahmed 898-99-ben vert érme, Tahir ibn Mohamed 906-07-ben vert dirheme, mindegyiket átfúrták. Ahmed ibn Ismail (907-914) dirhemének negyede, Nasr ibn Ahmed 914-15-ben vagy 917-18-ban vert átfúrt dirheme. 37 Provance-i Hugó és II. Lothar (931-945) átfúrt érmei. 38 I. András (1046-1060) érme. 39 Béla dux (1046-1060), I. Béla (1060-1063), I. András (1046-1060) és I. László (1077-1095) érmei. 40 Jámbor Lajos (814-840), Odo (888-898) és II. Lothar (945-950) átfúrt érmei. 41 A már említett érmeken kívül: Theophilos, II. Michael és Konstantinos (832? -839?) átfúrt érme. 42 A bodrogvécsi (Vec, SÍ.) tarsolylemezzel azonos sírból előkerült dirhem sajnos meghatározatlanul pusztult el. Ezeknek a kereskedelemből beszerezhető érmeknek a sírokba helyezése esetleg csak a 955 utáni évtizedekben szűnhetett meg. (Kovács 2005b, 60.) 43 A szabadkígyós-pálligeti táblai temetővel kapcsolatban Bálint Csanád úgy vélekedett, hogy azt a X. század második harmadában, az 50-es évek körül használták. (Bálint 1971, 79.) A rakamazi temető Fodor István véleménye szerint nagy valószínűséggel a X. század első felére, közepére keltezhető, noha a temető a század utolsó harmadában is használatban lehetett még. (Fodor 1996f, 111.) Hasonló módon keltezte azt Dienes István is. (Dienes 1975, 89.) A bécsi szablya keltezésével napjainkig több tanulmány is foglalkozott, készítési idejével kapcsolatban a IX. század második felétől egészen a XI. század közepéig terjedő időszak felmerült lehetőségként. A fegyver készítését Erdélyi István a 69 i
