Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL II. 1901-1902 11. kép A Győr török alóli felszabadulásának tiszteletére 1902-ben átadott emléktábla 12. kép A győri Honvéd-ligetben 1902-ben felavatott emlékmű Ez alkalomból Győr szab. kir. város törvényhatósága 1902. szeptember hó 19-én délelőtt 10 és fél órakor kezdődő ünnepséggel illeszkedik a hálaadó ünneplők sorába.”86 Ötvennégy évvel azután, hogy „1848. október 21-én Kossuth újonc seregével Jellasics ellen vonulva Győrbe érkezett, a püspökvárban szállt meg és haditanácsot tartott,”87 a város „szívet-lelket gyönyörködtető” ünnepségre gyűlt össze. A megemlékezés díszközgyűléssel kezdődött a városháza nagytermében, ahol gróf Laszberg Rudolf főispán és a rendező bizottság elnöke, Kiss Ferenc főjegyző mondott emelkedett hangvételű beszédet. A díszközgyűlés után, a meghívott vendégek és a városháza előtt gyülekező győri „intézetek” és „egyletek” képviselői — az érdeklődők tömegétől kísérve — átvonultak a Honvéd-ligetbe, ahol egy rövid kultúrprogramot követően megkoszorúzták a szabadság emlékművét.88 Az 1902-es nagy tömegeket mozgósító ünnepségek, megemlékezések és események árnyékában szinte észrevétlen maradt két olyan kísérlet, amely ugyan egyéni elhatározásból és nekibuzdulásból született, de az éppen országos aktualitású kultúrmozgalom és az emberek ízlésnevelésének irányába tett központi és helyi erőfeszítések okán, tágabb értelmet és nagy jelentőséget nyert. Arról volt tudniillik szó, hogy ez év folyamán Győr városában megnyitotta kapuit Pentsy József rajztanár és Lovas Lajos festő- és szobrászművész rajz- és festészeti tanfolyama, illetve festőiskolája.89 255 I
