Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902

ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK Pentsy József erdélyi születésű volt, Fogarason látta meg a napvilágot 1860. szeptember 18-án. Tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron és Budapesten vé­gezte. 1885-től 1897-ig Bánfíyhunyadon oktatta a fiatal generációt szépírásra, rajzra. Tanári munkája mellett Pentsy József a Vasárnapi Újságban, a Néptanítók Lapjában, a Család és Iskolában, a Kolozsvárban, az Ellenzékben, a Nemzeti Neve­lésben, a Kalotaszegben, a Tanügyi Értesítőben, a Győri Közlönyben és több más pedagógiai és napilapban közölt ismeretterjesztő írásaival és szakközleményeivel jelentős szerepet játszott a népművelés és a magyar hímzéskultúra kincses-tárhá­zának ápolása, megőrzése területén. Az ő gondozásában, szerkesztésében jelent meg 20 füzetben a Kalotaszegi Varrottas Album, amely „a régi magyar hímzésmin­tákat, valamint azok készítési módját ismerteti.”90 Pentsy József 1897-ben telepedett le Győrben és az állami polgári leányiskolá­ban tanította a szabadkézi mintarajzot és szépírást.91 Néhány hónappal Pentsy József rajz- és festészeti tanfolyamának megnyitása előtt Győrbe érkezett Lovas Lajos ,jó nevű festő- és szobrászművész”, akit „a nyert benyomások arra bírták, hogy a közeljövőben... ismét közénk jöjjön, de ezúttal azon czélzattal, hogy állandóan köztünk maradjon.”92 A helyi sajtótudósításokban több ízben is szereplő, vállalkozó kedvű Lovas Lajos 1866-ban született Szegeden. Budapesten Székely Bertalan irányításával a Mintarajziskolában, Münchenben ha­zánk fiánál, Eisenhut Ferencnél tanult. A korabeli polgári ízlést tükröző festmé­nyeivel, plasztikáival Lovas Lajos állandó szereplője volt a Nemzeti Szalon kiállításainak. Győri művésziskoláját Lovas Lajos — külön-külön — mind a műkedvelőknek, mind a művészpályára készülők számára hirdette. Az elképzelések szerint a hétszer 5 hónapos tanfolyam idején a műkedvelők természet utáni rajzolást, olajfestést, ak­­varellezést és pasztellezést, selyem- és csontfestést, tájkép- és csendéletfestést, orna­mentikát és távlattant, a művésznövendékek pedig gipsz és élő minta alapján fej- és alakrajzot, festést, ezen felül művészeti bonctant, távlattant, figurális- és ornamentális iparművészeti tervezést tanultak volna. Hogy megélhetését Győrben biztosabb alapokra helyezze, Lovas Lajos úgy ter­vezte, hogy itttartózkodása idején „elfogad megbízásokat olajfestésű arczképekre, egy­házi festészetre, valamint képmások megmintázására és egyházi szobrászatra” is.93 Lovas festőiskolájának beindítása 1902 elején, egy váratlan esemény közbe­jötté miatt eltolódott néhány hónappal. A halasztás okát az szolgáltatta, hogy 1902 februárjában a festő- és szobrászművésznek alkalma nyílott egy hosszabb tanul­mányút megtételére Oroszországba. A tanulmányút nagyobb részét Lovas Lajos Szentpéterváron, a cári udvari festő Zichy Mihály műtermében töltötte el, de uta­zása során eljutott az orosz birodalom keleti csücskéig, Irkutszkig is. Az idős magyar mester társaságában szerzett élményeit, benyomásait Lovas a Magyar Képzőmű­vészeti Társulat folyóiratában, a Művészetben osztotta meg az olvasókkal.94 Lovas Lajos 1902 októberében tért vissza Győrbe, hogy rendelkezésére álljon „azoknak, a kik a festészetből vagy szobrászatból tanulni akarnak”.95 (13. kép) Míg a festőiskola megnyitásával járó adminisztratív ügyeket intézte, Lovas Lajos addig sem tétlenkedett. „Alig kezdte meg működését — számolt be a szenzációsnak szánt hírről a Győri Hírlap —, máris érdekes régi festményekre bukkant. Ez két mytho­­lógiai tárgyú kép, az egyik Bacchus diadalmenetét, a másik Achilles hőstetteinek 256

Next

/
Thumbnails
Contents