Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK Pentsy József erdélyi születésű volt, Fogarason látta meg a napvilágot 1860. szeptember 18-án. Tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron és Budapesten végezte. 1885-től 1897-ig Bánfíyhunyadon oktatta a fiatal generációt szépírásra, rajzra. Tanári munkája mellett Pentsy József a Vasárnapi Újságban, a Néptanítók Lapjában, a Család és Iskolában, a Kolozsvárban, az Ellenzékben, a Nemzeti Nevelésben, a Kalotaszegben, a Tanügyi Értesítőben, a Győri Közlönyben és több más pedagógiai és napilapban közölt ismeretterjesztő írásaival és szakközleményeivel jelentős szerepet játszott a népművelés és a magyar hímzéskultúra kincses-tárházának ápolása, megőrzése területén. Az ő gondozásában, szerkesztésében jelent meg 20 füzetben a Kalotaszegi Varrottas Album, amely „a régi magyar hímzésmintákat, valamint azok készítési módját ismerteti.”90 Pentsy József 1897-ben telepedett le Győrben és az állami polgári leányiskolában tanította a szabadkézi mintarajzot és szépírást.91 Néhány hónappal Pentsy József rajz- és festészeti tanfolyamának megnyitása előtt Győrbe érkezett Lovas Lajos ,jó nevű festő- és szobrászművész”, akit „a nyert benyomások arra bírták, hogy a közeljövőben... ismét közénk jöjjön, de ezúttal azon czélzattal, hogy állandóan köztünk maradjon.”92 A helyi sajtótudósításokban több ízben is szereplő, vállalkozó kedvű Lovas Lajos 1866-ban született Szegeden. Budapesten Székely Bertalan irányításával a Mintarajziskolában, Münchenben hazánk fiánál, Eisenhut Ferencnél tanult. A korabeli polgári ízlést tükröző festményeivel, plasztikáival Lovas Lajos állandó szereplője volt a Nemzeti Szalon kiállításainak. Győri művésziskoláját Lovas Lajos — külön-külön — mind a műkedvelőknek, mind a művészpályára készülők számára hirdette. Az elképzelések szerint a hétszer 5 hónapos tanfolyam idején a műkedvelők természet utáni rajzolást, olajfestést, akvarellezést és pasztellezést, selyem- és csontfestést, tájkép- és csendéletfestést, ornamentikát és távlattant, a művésznövendékek pedig gipsz és élő minta alapján fej- és alakrajzot, festést, ezen felül művészeti bonctant, távlattant, figurális- és ornamentális iparművészeti tervezést tanultak volna. Hogy megélhetését Győrben biztosabb alapokra helyezze, Lovas Lajos úgy tervezte, hogy itttartózkodása idején „elfogad megbízásokat olajfestésű arczképekre, egyházi festészetre, valamint képmások megmintázására és egyházi szobrászatra” is.93 Lovas festőiskolájának beindítása 1902 elején, egy váratlan esemény közbejötté miatt eltolódott néhány hónappal. A halasztás okát az szolgáltatta, hogy 1902 februárjában a festő- és szobrászművésznek alkalma nyílott egy hosszabb tanulmányút megtételére Oroszországba. A tanulmányút nagyobb részét Lovas Lajos Szentpéterváron, a cári udvari festő Zichy Mihály műtermében töltötte el, de utazása során eljutott az orosz birodalom keleti csücskéig, Irkutszkig is. Az idős magyar mester társaságában szerzett élményeit, benyomásait Lovas a Magyar Képzőművészeti Társulat folyóiratában, a Művészetben osztotta meg az olvasókkal.94 Lovas Lajos 1902 októberében tért vissza Győrbe, hogy rendelkezésére álljon „azoknak, a kik a festészetből vagy szobrászatból tanulni akarnak”.95 (13. kép) Míg a festőiskola megnyitásával járó adminisztratív ügyeket intézte, Lovas Lajos addig sem tétlenkedett. „Alig kezdte meg működését — számolt be a szenzációsnak szánt hírről a Győri Hírlap —, máris érdekes régi festményekre bukkant. Ez két mythológiai tárgyú kép, az egyik Bacchus diadalmenetét, a másik Achilles hőstetteinek 256
