Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902
ARRABONA 2008. 46 / 2. TANULMÁNYOK deti szándéknak megfelelően, de — beteljesülhetett a város vezetésének régi óhaja: tisztelgés Győr török alóli felszabadulása és a két hadvezér, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf hősiessége emléke előtt. Mivel a sorsfordító történelmi esemény 300. évfordulójára (1898) tervezett szoborállítás a közadakozás elégtelensége miatt kútba dőlt, a tiszteletadást szorgalmazók egy megvalósítható és kivitelezhető megoldással rukkoltak elő. Ennek eredményeként 1902. augusztus 12-én a „Bayer-féle házon” — a mai Baross út 18. szám alatti épület — falán fekete gránit emléktáblát avattak: Ezen a helyen állott a hajdani Fehérvári kapu amelyen át PÁLFFY MIKLÓS és SCHWARZENBERG ADOLF vezérek 1598 évi márczius 28 és 29 ike között éjjel miután a kaput petárdával betörték az ostromló sereg élén berohantak és Győr várát a töröktől visszafoglalták Győr vár visszafoglalásának 300 ik évfordulója emlékére83 (11. kép) Az emléktábla leleplezésének napjaiban Győrött már folyt egy másik ünnepély, a „Kossuth-ünnep” előkészítése. A megemlékezés aktualitását Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója adta, de az erre az alkalomra elkészített emlékmű tulajdonképpen az 1848-49-es szabadságharcban elesetteknek állított örök mementót. A szabadságharc és az elesett honvédek emlékének ápolása nem volt új keletű jelenség Győrben, hiszen már a XIX. század 60-as éveiben, a gróf Zichy Ottó honvédőrnagy elnöklete alatt álló Győri Honvédegylet kezdeményezésére, megindult egy, a városházától nem messze eső „honvéd emléktér” kialakítása. Az emlékmű állításának gondolata 1898 februárjában merült fel először, ám konkrét lépések ez ügyben csupán az elkövetkező években születtek.84 A városi tanács az emlékmű elkészítésére a győri születésű műépítészt, az Iparművészeti Múzeum későbbi igazgatóját, Csányi Károlyt (1873-1955) bízta meg, aki e munkába bevonta az állatábrázolásaival nemzetközi hírnevet szerzett Markup Béla (1873-1952) szobrászművészt is. A többször módosított terv alapján kivitelezett emlékmű négyzetes lábazaton kapott helyet, amelynek középpontjából tagolt, haraszti fehér mészkőből készült obeliszk emelkedik ki.85 (12. kép) Ennek tetejére került a Markup Béla megformálta, a szabadság eszméjét jelképező, szárnyait kiterjesztő, leláncolt bronz sas madár, valamint oldalaira a „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG” és „AZ 1848 MÁRCIUS 15-ÉHEZ FŰZŐDŐ ESEMÉNYEK EMLÉKÉRE EMELTE GYŐR SZAB. KIR. VÁROS KÖZÖNSÉGE - 1902” feliratot viselő két ovális bronztábla. A „Kossuth-ünnep” megrendezésére Győrben bizottság létesült, melynek elnöki tisztségét Kiss Ferenc főjegyző, a város polgármester-helyettese töltötte be. A rendező bizottság szeptember hó elején összeállította a megemlékezés programját, és „falragaszok útján a következő meghívást intézte” a „nagyközönséghez”: „A magyar nemzet folyó évi szeptember 19-én nagy ünnepet ül. E napon lesz 100 éve, hogy az Isteni Gondviselés halhatatlan emlékű Kossuth Lajos nagy hazánkfiával, nemzeti újjászületésünk alakjával ajándékozta meg a magyar nemzetet. 254
