Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902

ARRABONA 2008. 46/2. TANULMÁNYOK 1. kép Horváth Adorján: Kozma-emlék a kisbéri parkban, 1896 A modellezés, a plasztikai formázás iránt elhivatottságot érző, 1873. november 29-én Győrben született ifjabbik Fábián Ferenc Bécsben, Berlinben és Drezdában ta­nult, majd Firenzében és Rómában dolgozott. Olaszországban, „a szobrászat hazá­jában” aztán, jeles arczkép szobrásszá fejlődött, aki ebben a művészi munkaágban nevet szerzett magának s keresett és híres szobrász lett.”10 A mintegy két hónapos itthontartózkodását Fábián Ferenc felhasználta arra, hogy a „szülőföldjén megmutassa tudását,” amire alkalom, lehetőség abból adó­dott, hogy egyik „előkelő” győri kávéháztulajdonos felkérte: „újonnan berende­zendő kávéházterme díszítésére 6 költő és 6 államférfi szobrát készítse el.”11 A nagyobb szabású megrendelésen túl, Fábián Ferenc „szívesen vállalkozott” ma­gánszemélyek szobor-portréinak megmintázására is, ami „az ő tulajdonképpeni szakmája s melyben bámulatos gyorsasággal és finomsággal dolgozik.”12 1901 októberének végén Schlichter Lajos törvényhatósági bizottsági tag „úri házának kedves vendégeként,” néhány napi pihenőre Győrbe érkezett „a magyar művészvilág előkelő tagja”,13 Lippay Bertalan, X. Pius pápa udvari festője. Lippay Bertalan (1864-1919) a kor szokásához híven, mielőtt végleg letelepe­dett Bécsben, a nagy európai kultúrcentrumokban, Münchenben, Párizsban és Ró­mában folytatott tanulmányokat. A századforduló éveiben már kontinensszerte ismert és megbecsült arcképfestő volt. A művész éppen győri látogatása évében ka­pott megbízást „Ferencz Ferdinánd főherczegtől egy életnagyságú festményre.”14 A főherceg — tudjuk meg a Győri Hírlapból — „legközelebb fog ülni Lippay műter­240

Next

/
Thumbnails
Contents