Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
ARRABONA 2008. 46/2. TANULMÁNYOK ciót, amelyen egy lángoló szívben ábrázolták a Szentháromságot, külön az Atyát jogarral, a Fiút kereszttel, a Szentleiket pedig galamb formában.)20 A két szív pedig Krisztus istenségét és emberségét szimbolizálhatja. Ahogy a rózsaablak a látható üvegén keresztül az anyagtalan isteni napfényt közvetíti számunkra. Hajnal Mátyás Szíves könyvecskéjének elmélkedései előtt a leggyakoribb embléma: Jézus egy szívben. A nyolcadik elmélkedés előtti képen Jézus kezéből, lábából az élet vize árad egy kútba, a szív felett pedig a Szentlélek galambja látható.21 (Hajnal 1629,42.) Nem zárható ki azonban az sem, hogy a két szív Jézus és Mária Szívére utal, mint ahogy egy barokk Szent Benedek-érmén látjuk.22 Csete szónoklatában feltűnik Jézus metaforájaként a szív, sőt az oszlop és a Nap is: „A! te országod Uram, minden időknek Országa; te az Első arany Saeculumból, te a’ Másodikból, te a’ Hetedikböl-való Apát-Urakkal voltál mint Pásztor a’ te nyájadnak közepette, mint Szív a’ tagokkal, mint Oszlop az épületben, mint Nap a’ te tsillagid körületiben.” (Csete 1754, 216.) A PAX utalhat a feltámadt Krisztusnak az apostoloknak és az egész világnak szóló köszöntésére is: „Békesség veletek” (vö. Lk 24, 36; Jn. 20,21). A címer azt is jelentheti, hogy a Szentháromságtól és Krisztustól ered a megváltás, mert „ő a békességünk” (Ef2,14). A PAX szó a hagyomány szerint közvetlenül Montecassino címeréből való. Ezt erősíti meg a jezsuita szónok is: „Olasz-Országi Cássinas hegyen Sz. Benedek Templomot rakat Sz. Márton tiszteletire, és M. Országban maga Templomát hadgya Sz. Márton Sz. Benedek fiai keze alá.”23 (Csete 1754, 210.) A „PAX” feliratnak rendtörténeti olvasata egyértelmű: Szent István alapítólevelével ugyanazon jogokkal alapította Szent Márton Apátságát, mint amely kiváltságokkal Montecassino rendelkezett. A konventpecsét eredetileg ezt a hasonlóságot jelezhette, valamint Pálffy főapát eltökéltségét, hogy megpróbálja visszaszerezni az ősi jogokat és birtokokat. Ha a két pajzsot egymás mellett értelmezzük, akkor a „PAX” és az öt szív a bűnöktől, a szenvedélyek rabságától, a Gonosztól való megszabadulás jelképeként is felfogható. Ha tudjuk, hogy a PAX eredetileg a Krisztus monogramból származik, akkor a szívek, és Krisztus kapcsolata még inkább elfogadhatóvá válik. A krisztogramok mellett, amelyek többsége a „Krisztus” görög szónak első két betűjét rajzolta egybe, gyakori volt a görög ábécé első és utolsó betűjének (а; со - alfa és ómega) feltüntetése pl. Itáliában az albengai (V-VI. sz.) és a híres nápolyi keresztelőkápolnában (IV. sz.). A „latinos” olvasatban önkéntelenül adódhatott a Pax szó.24 Vajon miért cserélték fel a címerpajzson a felülre rajzolt három és az alul szereplő két szívet? Két feltételezés is lehetséges: egy teológiai és egy esztétikai. A Jézus Szívékultusz erősödésével a szív szimbóluma egyre inkább Jézusra mutatott, talán részben ezért helyezték hangsúlyosabb helyre a kettős természetre utaló szíveket. Elképzelhető azonban, hogy esztétikai szempont is szerepet játszott abban, hogy a két szív került felülre, mert így arányosabb, szebb a címerpajzs. A pecsét eredetileg kör alakú volt, a címerpajzs pedig ovális, és ez a változás más esztétikai elrendezést kívánhatott.25 Csete István teológiai értelmet tulajdonít a címernek, elsősorban az istenszeretet legfontosabb parancsát. Szerinte az öt szív azt jelzi, hogy Isten szolgálatában sok embernek megegyezik tanítása. Ez a megegyező tanítás valószínűleg a Szentháromság tanát és Krisztus két természetébe vetett hitet jelenti, bár elvileg nem zárható ki más teológiai jellegű magyarázata sem a címerünkben levő szíveknek. 232
